Ennek megfelelően határozottan visszautasítjuk a Bankszövetség 2023.március 2-án megjelent közleményét, amelyben az MNB intézkedéseit a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességével köti össze. Az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető.

A kötelező tartalékrendszer átalakítása során az MNB a monetáris politikai célok mellett minden releváns pénzügyi stabilitási szempontot alaposan mérlegelt. A bankrendszer finanszírozása stabil és kiegyensúlyozott szerkezetű. A hazai bankok likviditási és tőke oldalról is olyan historikus összevetésben kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, amelyek bőséges fedezetet nyújtanak a hitelezési aktivitás fenntartásához. Ezt tovább erősíti, hogy a magyar bankszektort 2022-ben európai összevetésben is kimagasló jövedelmezőség jellemezte. A bankok a tartalékrendszer április 1-től hatályos szigorítása után is a hitelezésből adódó igény többszörösét kitevő, többezer milliárd forintos szabad likviditással rendelkeznek majd, miközben a szektor szabad tőkepufferének mértéke meghaladja az 1500 milliárd forintot.

A Magyar Nemzeti Bank, a Kormány és a hazai bankok együttműködése a koronavírus-járvány rendkívüli időszakában egyszer már sikeresen megőrizte Magyarország stabilitását. A jelenlegi háborús körülmények között hasonlóan szoros együttműködésre van szükség, hogy az inflációt megfékezzük és a gazdasági felzárkózásunkhoz elengedhetetlen árstabilitást újból elérjük. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntéseit csakis ezen nemzetgazdasági érdek motiválja, ezért céljaink eléréséig minden az infláció letörését és a monetáris transzmissziót erősítő lépésre szükség van. (Magyar Nemzeti Bank)

KONTRA ÉS REKONTRA

Éves szinten több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak a Magyar Nemzeti Bank azon döntése, hogy április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak - hangsúlyozta a Magyar Bankszövetség (MNB) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott sajtóközleményében.

Rámutattak, hogy az MNB döntése csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit, újabb terhet jelent a szektornak, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel és a kis-és középvállalkozói (kkv) kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.

A szövetség szerint az egész nemzetgazdaság számára hátrányos az újabb banki teher. "A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, amelynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása" - fogalmaztak a közleményben.

Arra is kitértek, hogy a mostani 25,7 százalékos éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 százalék, amihez képest már most is jóval alacsonyabb, 13 százalékos kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével az egynapos betéti kamathoz képest feleakkora, súlyozottan 9,75 százalékos kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára.

A bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kérte a közleményben a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében.

Az MNB a keddi kamatdöntést követően közölte, hogy a kötelező tartalékráta 25 százalékára nem fizet kamatot, továbbá a kötelező szint, azaz a 10 százalék feletti részre az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd. A monetáris tanács januárban döntött arról, hogy a kötelező tartalékráta szintjét megemeli 5 százalékról 10 százalékra, ami 2000 milliárd forint helyett 4000 milliárd forint lekötését eredményezi a tartalékszámlán. (Magyar Bankszövetség)