A pandémia, majd az orosz-ukrán háború negatív gazdasági és pénzügyi hatása a teljes vállalati ügyfélkört sújtja. A magas inflációs környezet alapvetően mindenkit megterhel, azonban a gazdaság működése szempontjából talán legmérgezőbb hatása a vállalati hitelfelvétel ellehetetlenítése, hiszen az azonnal megjelenő kamatterhek meghaladják a beruházási és a kereskedelmi tevékenységek nyereségtartamát. Ezért a gazdasági és hitelezési aktivitás fenntartásához és növeléséhez is új típusú kormányzati támogatásokra van szükség, mely lehet kamattámogatás, hitelezési forrás-biztosítás és e kettő kombinációja a közvetítő pénzintézetek számára.

A Kormányzat által az év elején bejelentett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram céljában, módszerében is átütő hatású, hosszútávon hozzájárulhat a hazai vállalatok versenyképes és fenntartható működéséhez. A 700 milliárd forintos összkerettel meghirdetett programok a vállalati hiteltípusok széles körében alkalmazhatóak kedvező kamatozású refinanszírozási lehetőséget biztosítva. A bankszektoron belüli verseny intenzitását és a vállalatok forrásigényét tükrözi, hogy a szektor rekordgyorsasággal, mintegy két hét alatt készült fel a programban való részvételre. A program megfelelő időzítését jelzi, hogy a résztvevő bankok már az indulást követő néhány nap elteltével a meghirdetett keretet meghaladó igényről számoltak be.

A fenti szempontok mellett a vállalati hiteligények mértéke és a források allokációs folyamata, valamint az elindított hitelfelvétel kiszámíthatósága és a gazdasági hatások optimalizálása érdekében a Magyar Bankszövetség arra kéri a Kormányt és a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, hogy növelje meg a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretét. A Bankszövetség emellett olyan allokációs módszertan kialakítását szorgalmazza, amely a jelenlegi és a megnövelt keret esetén egyaránt biztosítja a bankok és a vállalkozások számára a forráselosztás előretervezhetőségét, valamint a nemzetgazdaság számára időben hatékony kihasználását. (Magyar Bankszövetség)