NHP Hajrá!, MFB Gazdaság Újjáépítési Hitel, EXIM Kárenyhítő Programok, Új Otthon Program, Kamattámogatott lakásfelújítási kölcsön és a legújabb sláger, a Kamatmentes újraindítási gyorskölcsön. Szinte se szeri, se száma az állam és a jegybank által a piacinál alacsonyabb vagy nulla százalékos kamatra a vállalatok és a lakosság számára elérhetővé tett forrásoknak. Ezek a koronavírus-járvány negatív hatásainak a kezelésére jöttek létre, ám az effajta konstrukciók korántsem csak a mostani válság gyermekei, a kormány előszeretettel vetette be a kedvezményes hiteleket a gazdasági növekedés fokozása érdekében a korábbi években is. Elég csak az NHP Hajrá! 2013 tavasza óta létező „anyaprojektjére”, a Növekedési Hitelprogramra, a 2015 júliusában megalkotott Családok Otthonteremtési Kedvezményre vagy a 2019 júliusában bevezetett babaváró hitelre utalni.
Kereskedelmi bankár legyen a talpán, aki képes olyan termékeket kifejleszteni, amelyek eséllyel vehetik fel a versenyt a piacinál olcsóbb állami konstrukciókkal. Hiszen ez olyan alacsony kamatszintet jelentene, ami már azzal fenyeget, hogy a pénzintézet semmit nem keres e források kihelyezésén, sőt inkább bukik rajta. Persze az ügyfeleknek nyilvánvalóan jól jön az alacsonyabb havi törlesztőrészlet, ám az állami hiteldömping azzal is járhat, hogy a lelohadó kereskedelmi banki fejlesztési kedv miatt nem jönnek létre az ügyféligényekhez esetleg jobban passzoló innovatív termékek.
Kérdés, hogy a bankoknak mennyire megfelelő ez a helyzet, elfogadják-e, hogy azért így is bővülhet a klientúrájuk: a kedvezményes állami hiteleket mégiscsak ők közvetítik ki, így azok felvételéhez az igénylőknek náluk kell számlát nyitniuk, amely alkalmas lehet árukapcsolásra, azaz egyéb banki termékek, szolgáltatások értékesítésére, ily módon arra, hogy az ügyfeleket hosszabb távra magukhoz láncolják.
Logikus volt, hogy az olcsó állami hiteldömping piaci hatásáról megkérdezzük a leginkább érintetteket, azaz magukat a bankokat. Hogy kutakodásunkkal milyen sikamlós terepre is tévedtünk, azt az jelzi, hogy voltak bankok – mint például az OTP Bank, valamint a Takarékbank és a Budapest Bank, amelyek éppen arra készülnek, hogy az MKB Bankkal 2023 közepéig egyesülve a legnagyobb hazai hitelintézet első számú kihívói legyenek –, amelyek nem kívántak élni a válaszadási lehetőséggel. A többiek viszont készségesen válaszoltak. Ezeket olvashatják a Piac&Profit legfrissebb számában.
További részletek a Piac&Profitban. A magazinra itt tud előfizetni.
