Majdnem napra pontosan egy hónappal ezelőtt szavazta meg az Országgyűlés a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó-mentességet, vagyis 2022-től nekik nem kell szja-t fizetniük a jövedelmük után. Az intézkedés akár egymillió 15-25 év közötti fiatalt is érinthet. Míg Orbán Viktor miniszterelnök korábban a válságkezelés egyik eszközének nevezte a lépést, amivel szerinte a nyugdíjasok és a családosok után most a fiatalokat támogatná a kormány, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a javaslat elfogadásakor azt mondta, a könnyítés célja, hogy a fiatalok gyermekvállalása, családalapítása előtt ne legyenek akadályok. (Azoknak a 25 év alatti házaspároknak, akik szeretnék igénybe venni az első házasok kedvezményét, de az szja-mentesség miatt nem tudják, a házassági adókedvezmény akkor kezdődik, amikor valamelyikük betölti a 25. életévét.)

Mire lesz ez elég? 

„Mivel a törvény majd 2022. január 1-től lép érvénybe, ezért még korai lenne a hatásait vizsgálni, de társadalmi szempontból érdemes az előnyeit és hátrányait is figyelembe venni. Társadalmi szempontból egyre több olyan címkét kaphatunk, amik már önmagukban is megkülönböztetést, tehát feszültséget okoznak. Mint személyzeti és vezetési szakértő úgy látom és tapasztalom, hogy a cégek egy adott pozícióra mindig a legmegfelelőbb, legalkalmasabb személyt keresik. Az eddigi tapasztalatok alapján számomra csak egyetlen kiválasztási, vagy ha úgy tetszik, >>megkülönböztetési szempont<< létezik – kortól, nemtől és pozíciótól függetlenül – a teljesítmény alapú munkamorál” – mondta el a Piac&Profitnak Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A HR-szakértő úgy látja, ezt a kiválasztást segítheti egy törvény, vagy rendelet, ami megtakarítást jelent egy bizonyos korú réteg felvétele estén, akiket szakmaiságuk miatt magunkhoz szeretnénk vonzani, de arányaiban nem ez a tendencia. Mivel a cégek egyre tudatosabbak a munkaerő toborzás és kiválasztás terén, így a tervezett intézkedésnek elképzelhető, hogy nem lesz erős hatása a fiatalok nagyarányú foglalkoztatására.

Egy erős verseny magával hozhatja a magasabb bért is

A kkv-szektorban – ahová a munkavállalók 73 százaléka tartozik – sok esetben elsősorban gazdaságossági szempontok alapján döntenek a felvétel során. Csak abban az esetben lehet hatása a munkaerő piacra, ha az adókedvezmény miatt a munkáltatók magasabb bért fizetnek a 25 év alatti munkavállalóknak.

„Ellenkező esetben nem látok nagyobb hatást a munkaerő piaci viszonyokra. Ennek a rendeletnek a hatására, a piaci trendeket figyelembe véve viszont megnőhet majd a 25 év alatti szakképzettséggel rendelkező munkavállalók iránti kereslet, viszont a kkv-szektorban nem feltétlenül lesz jellemező, hogy visszaosztanák az adókedvezményből származó többletbevételt” – tette hozzá a szakértő.

Egyúttal arra is rávilágított, hogy a rendelet hatására munkaerő piaci verseny alakulhat ki – mint ahogy a múltban is láthattuk már korábban –, mert megnőhet a kereslet a szakirányú vagy szakképzettséggel rendelkező jelöltek iránt. Ha nagyon erős lesz a verseny, akkor elképzelhető, hogy a cégeknek nagyobb indíttatása lesz majd magasabb bért fizetni. Egy kkv ezt csak akkor fogja meglépni, és a pályakezdő fiatalnak előnyösebb bért adni, ha valóban erős lesz a munkaerő piaci verseny egy adott pozícióba.

Tapasztalat vs. adómentesség

Nemes-Nagy Szilvia szerint az intézkedés abban az esetben okozhat bérfeszültséget, ha két ugyanabban a munkakörben dolgozó munkavállaló közül az adókedvezmény miatt magasabb bért fizetnek a 25 év alatti munkatársnak.

„Azért, mert egy jól képzett, 25 év alatti munkaerő adómentességet élvez, még nem emeli meg a szakképzettségét, a munkatapasztalatait és a teljesítőképességét, ami igazán vonzóvá tesz egy munkavállalót. Bizony sok esetben kénytelen a cég megemelni a régi szorgalmas, motivált és lojális dolgozók bérét, elkerülve a konfliktusokat” – mondta.

A HR-szakértő szerint az adókedvezménnyel létrejöhet egy olyan keret, amivel bérkiegyenlítést lehet végezni, de ez azonban minden egyes esetben időt és energiát von el a termeléstől, hiszen sokkal több kezelni valója van a cégvezetőknek, mind érzelmi, lelki, mind szociális okokat figyelembe véve azok körében, akiknek frusztrációt okoz, hogy már nagyon régóta bizonyítottak a munkájukban és mégsem tartoznak bele az adott korosztályba.

„Személy szerint elsősorban azokat a munkavállalókat jutalmaznám és venném számításba munkabér szempontjából, akik maximálisan helyt állnak a területükön, lojálisak a céghez, értékteremtőek és hasznosak a vállalaton belül”.

Csak a mentesség még nem jelent előnyt

Nemes-Nagy Szilvia egészen biztos abban, hogy a vállalkozások ki fognak nyúlni ezért a korosztályért, ami nagy segítség lehet a pályakezdő fiataloknak, ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy egy állás betöltéséhez számtalan képességre és szempontra szükség van. Abban is teljesen biztos, hogy a cégek és a HR részlegek mérlegelni fogják azt az időt és energiát, amit egy új munkaerő betanítására szánnak egy pozíció betöltéséhez, főleg, hogy az új, fiatal munkaerő valóban képes legyen elvégezni önállóan is a feladatát. Mert a kis- és középvállalati szektorban, bár szempont, hogy az egyik oldalon adómentességet kapok, de addig a másik oldalon kétszer annyi energiát kell fektetnem abba, hogy az új munkatárs helyt tudjon állni – pusztán az adómentesség nem jelent előnyt.

Mindent összevetve: a vállalkozásoknak elsősorban olyan munkavállalókra van szüksége, akik szorgalmasak, aktívak és hajlandóak tanulni és másodsorban számít a megtakarítás. Minden cégvezető produktív és odaadó munkatársat keres és a valódi többlet teljesítményt, ténylegesen több fizetéssel is jutalmazza. Hogy milyen pozitív vagy esetleg negatív hatásai lehetnek az szja-mentességnek a szakértő hozzátette: valódi tapasztalatunk a törvény hatálybalépését tekintve nincsen, azonban pozitívumként mégis elmondhatjuk, hogy segíti majd a fiatal és/vagy pályakezdők elhelyezkedését, akik valóban szakmailag és emberileg is rátermettek egy-egy adott pozícióra, így feltehetően kevesebbe kerülhet majd a munkavállalóknak az alkalmazásuk.

Hogy választási ígéret vagy gazdasági eszköz a fiatalok adómentessége, a témában laptársunk, az Mfor.hu korábban egy részletes elemzést is közölt.