A férfiak és nők fizetése közötti szakadék világszerte probléma, a társadalmi fejlettségtől, a probléma felismerésétől és kezelésétől függően különböző arányban. Mi is ez a szakadék? A nemek közötti bérkülönbség azt mutatja meg, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.
Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2 szzalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál, amely több mint két havi bérkülönbséget eredményez éves szinten. Így a Magyar Egyenlő Bérezés Napja (Equal Pay Day), amely naptól számítva a nők a férfiakhoz viszonyítva a kevesebb keresetük miatt, év végéig ingyen dolgoznak, 2022-ben október végére esik.
Erre a problémájára hívta fel a figyelmet az Egyenlítő Alapítvány Egyenlítsük a béreket! című konferenciájával.
Ott a láthatatlan munka
A nemek közötti bérkülönbség alapvetően ellentmond a legtöbb országban, így Magyarországon is elfogadott törvénynek, “az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elvének”.
“Ez a bérkülönbség azonban számos kulturális, jogi, társadalmi és gazdasági tényezőhöz kapcsolódik, ami messze túlmutat az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás kérdéskörén. A nők sok esetben egyszerűen kevesebb időt töltenek fizetett munkában, mivel több időt töltenek fizetetlen, úgynevezett láthatatlan munkával. Ezért sokszor megszakítják a karrierjüket (gyermekvállalás, idősek gondozása). Ez nem csupán az órabérre, keresetre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és a nyugdíjat is befolyásolja. A gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat” – mondta el Zorigt Burtejin, az Egyenlítő Alapítvány szakértője, kutató, politológus.
