A rezsicsökkentés megfelezve, amelynek még a kormányzati számítások szerint is infláció növelő hatása van, tehát e tekintetben se a családokat, se a gazdaságpolitikai prioritásokat nem sikerült megvédeni. Többi között ennek köszönhető, hogy Magyarország az inflációs rekorderek közé került és a Magyar Nemzeti Bank egyre kétségbeesettebb kamatemelésekkel igyekszik megfékezni az áremelkedéseket.

Ilyen helyzetben kell tehát megtalálni az ősgonoszt, a felelőst minden hibáért: a szankciókat

Ki emlékszik már arra, hogy az április 3-i országgyűlési választásokhoz érkezve a 8 szankciós csomagból már négyet egyhangúan elfogadtak az európai unió tagállamai. Az ötödiket pedig április 8-án szavazták meg. Így a szankciókra fogni a választási ígéretek nem teljesülését, minimum ötnyolcados mellébeszélés. És már akkor is lehetett tudni, hogy lesz még folytatás

Ki emlékszik már arra, hogy a benzinárstopnak, vagyis az energiaárak elszabadulásának semmi köze a szankciókhoz. A benzinárstop 2021. november 15-én lépett életbe, amikor még háború sem volt, nemhogy szankció.

Aztán Gulyás Gergely március 11-én bejelentette, hogy a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború az egész világon ugrásszerűen megnövelte az inflációt, a kormány ennek visszaszorítására több fontos intézkedést hozott: a benzinárstop mellett bevezette a kamat- és az élelmiszerárstopot, valamint fenntartja a rezsicsökkentést. Az indoklásban el nem hangzott, hogy a szankciók okoznák az inflációt pedig március 15-én már a negyedik csomagot fogadták el az uniós tagállamok.