Az Ecostat júniusi felmérésében a kis- és középvállalati konjunktúra indexe 39,7 százalék, néhány százalékponttal elmarad az előző hónapokban regisztrált értékektől. A hazai tulajdonú vállalkozások üzleti bizalma nyolc hónapon át javult, a júniusban bekövetkezett visszaesés az alaptendenciát nem módosította. A kis- és középvállalatok üzleti bizalmának júniusi megtorpanása a növekvő közterhekkel, a közüzemi áremelkedésekkel, valamint a lakosság fizetőképes keresletének csökkenésével indokolható.
A hazai vállalkozások a korábbinál kedvezőtlenebb feltételek között gazdálkodnak, döntően az egyensúlyjavító intézkedések miatt, amelyek szinte mindegyike hűtötte a konjunktúrát. A következő hónapokban az ország fejlődését az államháztartás egyensúlyi helyzetének javulása, a megszorítások esetleges enyhítése, az uniós támogatások elnyerése, valamint a szerkezeti reformok beindítása segítheti. A második félévre a nemzetgazdaság javuló kilátásaiban, illetve a jelenlegi helyzet fennmaradásában a vállalatok fele bízik. A pesszimista várakozások aránya meglehetősen magas, 47 százalék. Saját vállalkozásuk fejlődésének jövő félévi kilátásait a korábbinál rosszabbnak értékelik a vállalkozások. Májushoz viszonyítva az optimista várakozások aránya 26 százalékról 11 százalékra csökkent, a borúlátóké 29 százalékról 45 százalékra emelkedett. A vállalkozások tevékenységének bővítésére vonatkozó előrejelzések szerint a KKV-k háromnegyede nem tervezi kibocsátását növelni. A vállalkozások általában alacsony növekedési rátával számolnak. Működését veszélyeztető verseny kialakulásától a cégek 28 százaléka tart, értékesítési piacain új, erős versenytárs megjelenésével 40 százalékuk számol. A verseny-helyzet változására vonatkozó várakozások meglehetősen stabilak. A beszállítási lehetőségek megítélése ingadozó. A cégek 25 százaléka bízik abban, hogy fél éven belül alvállalkozói megbízást kap.
A hazai kis- és középvállalatok a termelés alapvető feltételeiben kedvezőtlen változásokkal számolnak a következő félévre. Az új adó és járulékemelő intézkedések korlátozzák mind a lakosság, mind a gazdálkodó szervezetek szabadon elkölthető pénzeszközeit. Ezen túlmenően a belföldi piac keresletét a magas infláció, a reálbérek csökkenése is szűkíti. A KKV szektor tevékenységének bővítését erőteljesen mérsékli a belföldi kereslet elégtelensége, a bizonytalan gazdasági környezet, a tőkehiány. Az üzleti prognózisok szerint a KKV-k többsége készletállománya stabilizálására törekszik. A cégek 14 százaléka saját előállítású készletei növelését, 17 százalékuk csökkentését tervezi. Az alapanyagok és félkész termékek készletnövekedését a cégek egytizede, leépítését 17 százalékuk fontolgatja. A fizetőképes kereslet szűkülése indokolja azt, hogy a hazai vállalatok fele értékesítési helyzetét rosszabbodónak ítéli. Változatlan belföldi keresletet feltételez egyharmaduk, bővülésben bízik 14 százalékuk. A külpiaci értékesítés megítélésekor 2007 második félévében stabil, az eddigi lehetőségeknek megfelelő piacokkal számol a KKV-k mintegy 70 százaléka, szerényebb keresletet valószínűsít egyötödük.
A stabilizációs program keretében sor került néhány új adófajta bevezetésére, illetve néhány adókulcs emelésére. Ezek közül jó néhány intézkedés hátrányosan érintette a vállalatok likviditását. További tehertételt jelentett az energia és a közüzemi díjak növelése. A tervezettnél kedvezőbb éves államháztartási deficit esetleges lehetőséget ad az adózás 2008 évi egyszerűsítésére, az élő munkát és a fogyasztást terhelő elvonások mérséklésére. A munkabért terhelő járulékok csökkentésével a kormány eleget tenne a vállalatok elvárásainak, és az unió iránymutatásainak is. A hazai vállalatok júniusi előrejelzése szerint hat hónapon belül a cégek 42 százalékának likviditási helyzete nem fog változni. Romló pénzügyi helyzettel számol a vállalkozások 40 százaléka, javuló likviditásban 18 százalékuk bízik. Az állandósult tőkehiány enyhítésére a legtöbb vállalkozás fejlesztései (beruházásai) elhalasztását, másodsorban pénzintézeti hitel felvételét tervezi. A kis- és középvállalatok kevesebb mint egytizede folyamodna termelése visszafogásához likviditási gondok esetén.
Az első negyedévben a beruházások volumene nemzetgazdasági szinten 0,8 százalékkal bővült, ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye a múlt évi jelentős visszaesés után 53 százalékkal nőtt. A fejlesztések élénkülése alapvetően az exportpiaci érdekeltséggel bíró nagy vállalkozásokra jellemző. Júniusban a kis- és középvállalati kör beruházási hajlandósága 25 százalékra esett. A rövid távú fejlesztési szándékok tendenciája ezzel csökkenőre váltott. A cégek beruházásainak megvalósítását akadályozó tényezők sorában kétharmaduk a bizonytalan keresletet és a kiszámíthatatlan jövőt említette. A hazai KKV-k jelzése szerint megfelelő termelési kapacitás 37 százalékuknál, kismértékű felesleg a cégek közel a felénél fordul elő. A cégek 11 százaléka jelentős felesleges kapacitással rendelkezik.
Májusban folytatódott a dezinfláció, a fogyasztói árak 8,5 százalékkal emelkedtek. Júniusban a KKV-k éves inflációs előrejelzése 7,3 százalék volt, több mint egy százalékponttal magasabb az előző havi becslésnél. Az év utolsó hónapjára vonatkozó prognózis 7,4 százalék, jóval meghaladja a szakértői várakozásokat. A gazdálkodást hátrányosan érintő költségnövekedés miatt éves értékesítési áremelési törekvésüket a májusival egyezően 4,4 százalékban jelezték a cégek.
