A fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségének növekedését, a hagyományos befektetési konstrukciók alacsony hozamát és a fogyasztók informálatlanságát kihasználva ismét megjelentek a piacon a piramisjátékokra emlékeztető mechanizmusokkal működő termékek.
Egyes konstrukciók, kereskedési platformok új, a Bitcoinhoz hasonló virtuális eszközbe – például az úgynevezett OneCoin-ba – való befektetést és az ezzel való kereskedést teszik elméletileg lehetővé a leendő befektetőknek. A valóságban ugyanakkor a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető. A jegybank korábbi sajtóközleményeiben és jelentéseiben már felhívta a figyelmet a Bitcoin kockázataira.
Az ilyen eszközökbe való befektetés kiemelt kockázattal jár, hiszen ezeket a szabályozási keretrendszerbe nem tartozó eszközöket jellemzően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki. A szervező fizetésképtelensége esetén a fogyasztókat senki nem kártalanítja, a befektetéseket sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap nem biztosítja.
Az MNB ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy mielőtt befektetnének, ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e a megfelelő felügyeleti engedélyekkel. A Magyarországon engedéllyel vagy felügyeleti regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája elérhető az MNB oldalán. Befektetés előtt érdemes áttekinteni az MNB „Mielőtt befektetne” című Navigátor Füzetét is, mely elérhető elektronikus formátumban, valamint nyomtatott kiadásban országszerte a banki és takarékszövetkezeti fiókokban.
