Dávid Ferenc kitért arra, hogy a munkaadói oldal egységes álláspontot fogalmazott meg a most zajló bértárgyalásokon. Úgy véli a munkaadói oldal, hogy idén nem lehet összegszerű, vagy százalékos bérajánlást tenni, hiszen sem a gazdasági sem a 2009-ben végbement szabályozási környezet nem ad mozgásteret a vállalkozásoknak.
A reálkereseteket az adómódosítások alapvetően megoldják, ám a minimális bérre, illetve a szakmunka után fizetendő kötelező minimálbér növelésére tett javaslat túlzó. Ha ezek ez elképzelések érvényesülnek, úgy jelentősen nőhet a feketemunka és jövőre nőhet a szakképesítés nélküli munkavállalók elbocsátása. Ráadásul, mivel a bérajánlást jellemzően idén a versenyszféra nagy valószínűséggel nem venné át, úgy a bérajánlás lényegében okafogyottá vált, hiszen azt csak a közszférában érvényesítenék, amelyet természetesen az adófizetők pénzéből teremtenének meg.
Az elhibázott lépések ellenére van ok az optimizmusra
Az idei VOSZ megyei fórumon az érdekérvényesítő szervezet előadás sorozatot mutat be a helyi vállalkozóknak. Dr. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója az ország makrópályájáról és makró lehetőségiről beszélt. Előadásában leszögezte, hogy Magyarország valóban az uniós gazdaságok legvégén kullog, mert rossz gazdaságpolitikát folytattak a korábbi kormányok és meglehetősen sérülékeny, instabil pénzügyi helyzetben érte az országot a válság. Példaként említette, hogy 2002-2006-ban átlagosan 8 százalék körül alakult az államháztartási hiány. Ez roppan nehézkessé tette a gazdaságélénkítő programokat. Mint elmondta, egyetlen uniós országban sem volt ilyen hosszan ilyen magas a deficit.
Ettől függetlenül Palócz Éva szerint van ok optimizmusra, az ország kényszer helyzetbe került a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében. Káros fiskális politikai időszak érhet véget és úgy véli az ország tanult a hibáiból, s ha a kényszerpályát végigjárjuk, akkor meglesz a lehetőség a gazdaság felfuttatására.
A kutató szerint nehéz lesz tartani az idei 3,9 százalékos deficit célt, ugyanis az elmúlt időszakban rendre elszállt az év végére a költségvetés. Palócz szerint csak akkor tartható a hiánycél, ha az utolsó negyedévben szuficites lesz, vagyis többlettel zár a költségvetés, de szerinte nem szabad álmokat kergetni, ha nullszaldós lesz, már az is jó, így a hiány 4,1-4,3 százalék között alakulhat.
Kitermelhetetlen a hitelkamat
Perlusz László, a VOSZ ügyvezető igazgatója a kis- és középvállalkozások finanszírozásáról és tőkehiányáról beszélt. A régióban például Magyarország hitel finanszírozási kitettsége a legmagasabb, amely magas, lényegében kitermelhetetlen hitelkamatokhoz vezet. A felhalmozás helyett, a hitelből finanszírozott jólét felé haladt az ország. Nem véletlenül keveredett bele a hazai pénzügyi rendszer egy gyengülő bizalmi körbe.
Ráadásul a pénzintézetek prociklikussá váltak. Nem halmoztak fel, amikor még ment a gazdaság és lett volna miből, hanem elosztogatták, és így tartalék sem képződött a nehezebb időkre. Vagyis nem voltak képesek a konjunktúra időszakokat simítani, amelyre szükség lenne a hitelkamatok stabilan tartásához. Perlusz a jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelete a Széchenyi Kártya programot, amelyet a VOSZ, az MKIK-val közösen vezetett a piacra. A visszafogott banki tevékenység miatt, a kártya nemhogy reneszánszát éli, de kifejezett boomot ért el az elmúlt néhány hónapban. Nem csak áthidaló kölcsönöket jelent a vállalkozásoknak, hanem egyenesen kitörési pontot jelent a kkv-k számára.
Szemléletváltás nélkül nem megy
Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy a vállalkozások sikere a tulajdonosok és a vezetők gondolkodásán és nem a rutin feladatok maradéktalan elvégzésén múlik. Az alelnök elmondta, át kell állítani a válság idején a vállalati vezetők gondolkodásmódját. A korábbi mentalitással nem lehet előre jutni, mert mind a gazdasági, mind a társadalmi körülmények megváltoztak, jószerével nehezebbé váltak. Intenzívebb, hatékonyabb gondolkodásmódra van szükség.
A magyar vállalkozókra jellemző, hogy ha megy a szekér, panaszkodnak, hogy mehetne jobban is. Ha nem megy, akkor vagy a környezetre, vagy a gazdaságpolitikára fogják. A baj az, hogy az elmúlt 20 évben egyáltalán nem kedvezett sem a gazdasági környezet, sem a politika a vállalkozásoknak, hiszen az unióval többek között megkapta a magyar gazdaság a versenyt is, a politika pedig szociálisan érzékenyebb volt és főleg a választási ciklusok során a munkavállalóknak, szavazóknak igyekezett a kedvében járni, a hitelekből finanszírozva a jóléti álmokat a gazdaság élénkítése helyett. Tonk szerint a magyar kis- és közepes vállalati szektorban végre le kellene vetkőzni azt a szemléletet, hogy a verseny az egymás üzletének tönkretételéről szól. Nem egymást kell nyírni és nem a multikra kell mutogatni. Az utóbbitól tanulni kell, előbbivel pedig az érdekegyezések mentén össze kell fogni.
Az idei VOSZ rendezvénysorozat a következő hetekben Kaposváron, Veszprémben, Salgótarjánban és Szolnokon folytatódik.
