Az egyéb cikkek, üzemanyagok drágulása 0,20%-kal, a háztartási energiáé 0,13%-kal, a ruházkodási cikkeké 0,08%-kal, a szeszes italok, dohányáruké 0,04%-kal, a szolgáltatásoké 0,03%-kal, az élelmiszereké pedig 0,02%-kal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért indexét. A tartós fogyasztási cikkek körében bekövetkezett árcsökkenés 0,02%-kal mérsékelte az előző hónaphoz viszonyított áremelkedést.
Ez év szeptemberében a központi intézkedések (meghatározóan a vezetékes gáz árnövekedésének hatására) 0,2%-kal növelték a fogyasztóiár-indexet.

1 hónap alatt, 2001. augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal emelkedett. Csökkenés volt tapasztalható az idényáras élelmiszerek (3,4%), az étolaj és a liszt (1,2-1,2%) esetében. Kismértékű árcsökkenés történt a tea és a péksütemények esetében, a baromfihús, a tej, a kenyér és a száraztészta ára gyakorlatilag nem változott. Emelkedett viszont a sertészsiradékok (6,3%) ára.

Szeptemberben tovább mérséklődtek a tartós fogyasztási cikkek (0,3%) árai. A járművek átlagosan 0,7%-kal, a kulturális cikkek pedig 0,3%-kal kerültek kevesebbe, mint az előző hónapban. A szolgáltatások (0,1%) és a szeszes italok, dohányáruk (0,4%) körében az árak az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek. Ezen belül az oktatási szolgáltatásokra 5,1%-kal, a lakbérekre 3,6%-kal kellett többet fordítani, mint egy hónappal ezelőtt, míg az üdülési szolgáltatások árai átlagosan 4,1%-kal csökkentek. A dohányáruk esetében bekövetkezett áremelkedés 1,1% volt. Kéthavi csökkenés után – hasonlóan az előző évhez – szeptemberben ismét emelkedtek (1,4%-kal) a ruházkodási termékek árai. Az egyéb cikkek, üzemanyagoknál (1,2%) és a háztartási energiánál (1,6%) szintén az átlagot meghaladó áremelkedés következett be. Az egyéb cikkek főcsoporton belül jelentősen emelkedett az ára a virág, dísznövénynek (12,4%-kal), valamint a tankönyveknek (9,0%-kal). Az előző hónapokban megfigyelt árcsökkenés után a szeptemberi ármegfigyelés időszakában a járműüzemanyagok ára 1,6%-kal emelkedett. A vezetékes gáz – a júliustól érvényes áremelés hatására – átlagosan 5,6%-kal került többe. Ezzel a bejelentett 12%-os áremelés teljes hatása beépült a fogyasztóiár-indexbe.

12 hónap alatt, 2000. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai 10,8%-kal, az átlagot meghaladva emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a szalonna 29, a sertészsiradék 25, a szalámi, sonka 23, a párizsi, kolbász 22, a cukor 21, a sertéshús 19 és a tej 16%-kal drágult. A liszt és az idényáras élelmiszerek (2%), a margarin (3%), a rizs (4%), az étolaj (5%), az üdítőitalok és a csokoládé, kakaó (6%) árának növekedése jóval átlag alatti volt. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a tojás (6%) és a csomagolt kávé (2%) ára.

A tartós fogyasztási cikkek (0,8%), az egyéb cikkek, üzemanyagok (4,4%) és a ruházkodási cikkek (4,7%) 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak. A szolgáltatások (9,0%), a háztartási energia (9,2%) és a szeszes italok, dohányáruk (10,8%) árnövekedése viszont átlag feletti volt.
Egy évvel korábban, 2000. szeptemberben a fogyasztói árak növekedése 1,2%-ot tett ki előző hónaphoz mérve és 10,3%-ot 1999. szeptemberhez viszonyítva.

Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, főzelék, valamint a friss hazai és déligyümölcs) nélkül számítva egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,6%-kal emelkedtek.
2001. szeptemberben a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” (maginfláció) az előző hónaphoz 0,5%, 2000. szeptemberhez viszonyítva 8,7% volt, míg előző év szeptemberében ez 1,3%, illetve 8,5%-ot tett ki.
(A fogyasztói árak 2001. október havi alakulásáról KSH-gyorstájékoztató 2001. november 13-án jelenik meg.)

Módszertani magyarázat
A FOGYASZTÓIÁR-INDEX mind az árak összegyűjtésében, mind az árindex összeállításában reprezentatív módszerrel készül. A reprezentánsok kiemelt, a fogyasztásban fontos szerepet betöltő javak, amelyek lehetőség szerint hosszú időn át képviselik a fogyasztás különböző területeit. Számuk jelenleg mintegy 1100.
A rendszeres évi felülvizsgálat következtében, tavaly a mobiltelefon és a személyi számítógép, 2001-ben a biztosítás került be új reprezentánsként a fogyasztóiárindex-számításba.
A reprezentánsok árait a Központi Statisztikai Hivatal gyűjti. Havonta reprezentánsonként 30–150, összesen pedig százezernél több fogyasztói ár megfigyelésén alapul az árindexszámítás. A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ármegfigyelésénél a lakosság által ténylegesen kifizetett összeget, a gyógyszertári árat vesszük számba. A szerencsejátékok esetében a szolgáltatási díjon a sorsjegyekre kifizetett összegek és a felvett nyeremény összegek egyenlegét értjük. A COICOP-osztályozásnál az új részvételi díjat a nyereményalap-változás és az árváltozás arányával korrigáljuk.
A fogyasztóiár-index a reprezentánsok egyedi árindexeinek súlyozott átlaga, mégpedig bázissúlyozású, 1992-től éven belül változatlan súlyozással készülő indexszám. Súlyváltás évenként történik, az előző évet megelőző év lakossági fogyasztási szerkezete alapján, tehát 2001-ben az 1999-re vonatkozó súlyok kerülnek a számításokba.
Az ALAP- VAGY MAGINFLÁCIÓ mérésének  a nemzetközi gyakorlatban különböző elnevezésekkel (nettó, core, underlying stb.) illetett árindexszámítások mindegyikének  az a célja, hogy a fogyasztóiár-index különböző egyszeri hatásoktól való megtisztításával feltárja az infláció ún. kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. A maginfláció lefedettsége 81,4%-os, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az index újrasúlyozással, illetve szezonális kiigazítással készül.