„Érdemes különbséget tenni egy épület és az épületben található lakóingatlan energetikai jellemzői között. Egy épület tanúsítása az összes lakás átlagát veszi figyelembe, ami gyakran nem ad pontos képet az egyes lakások valós energiafogyasztásáról. Például, ha egy lakás az épület legfelső szintjén helyezkedik el és mindkét oldalról kültéri területek övezik, az az esetek többségében hőveszteséghez vezet. Ennek eredményeként a lakás energiafelhasználása vélhetően magasabb, mint az épület átlaga” – részletezte Vései Eszter, okleveles építészmérnök, épületenergetikus és ingatlanvagyon értékelő.

Az energiaárak drasztikus emelkedése következtében az ingatlanpiacon is előtérbe került a zöld szemlélet. A megváltozott fogyasztói igényekre reagálva hívta életre az OTP Bank lakáscélú zöld hitelét, mely július óta elérhető.

„Eddigi tapasztalataink szerint az látszik, hogy az ügyfelek főként új lakások vásárlása és építése céljából veszik igénybe, energetikai korszerűsítésre csupán 2,8-3 százalék használja fel. Bár az első lépések megtétele a legnagyobb kihívás, de már kisebb munkálatok elvégzésével is jelentős mértékben csökkenthető a háztartások fogyasztása” – tette hozzá Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshiteleinek üzletfejlesztését végző csapat szakmai vezetője.

Időről időre felülvizsgálatra kerül, hogy az épületek miként tudnak csökkenteni környezeti terhelésükön, így az otthonok is élhetőbbé válhatnak. Az energetikai tanúsítvány jogszabályi változásainak megfelelően a hiteligénylés feltételei is módosultak eszerint. A Magyar Nemzeti Bank az új hatályba lépő jogszabályokhoz igazította a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény feltételeit, azaz a 2023. november elsején vagy azután kiállított építési engedéllyel rendelkező új lakás vásárlás vagy építés esetén az ingatlan primerenergia-igénye négyzetméterenként legfeljebb évi 68 kWh lehet a korábbi 80 kWh helyett. Az ingatlan energetikai besorolása pedig el kell érje a legalább „A+” minősítést.