Az újra javuló versenyképességnek, s az azt igazoló makrogazdasági adatoknak örvendve tartotta meg a tavalyi államháztartás alakulásáról szóló tájékoztatóját Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkát január 17-én. Az állítást a gazdaság egyenletes - a GDP 4,2 százalékos - növekedésén túl a vállalkozások bevételének bővülésével, a csökkenő számú adóhatósági felszámolási kezdeményezésével igazolja a PM. Sőt, még azt is papírra vetették a tárcánál, hogy "Magyarország versenyképességi pozíciója 2005-ben a 2004. évihez képest javult és a publikációkban a 2002. évi szintre került vissza, ami valójában a 2000-2001. években szerzett versenyképességi pozíciónk visszanyerését jelenti".
A nem várt változások között jelenthette be az államtitkár a lakásépítés tavaly is tekintélyes mértékét. A 42-44 ezer otthon nem csupán azt jelenti, hogy a megelőző esztendei boom megismétlődött, hanem azt is, hogy a támogatások is jelentős mértékben terhelték a büdzsét, kivált, mert az év végén az állam kifizetett a finanszírozóknak olyan tételeket, amilyeneket elhúzhatott volna 2006-ra is. A tárcánál a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának együttes növekedése eredményeként azt állapították meg, hogy a gazdaságilag aktívak száma 59 ezerrel emelkedett az elmúlt évben. A kommentár ehhez az, hogy az inaktívak jelentős része visszatért a munkaerőpiacra.
Néhány fontosabb adat: a GDP belföldi felhasználása 2,5-3 százalék körüli, a külkereskedelmi formalomban a kivitel 9-11 százalék növekedést, a behozatal pedig 6-8 százalékot ért el. Az egy keresőre jutó reálbér tavaly 5-6 százalék, a munkanélküliségi ráta körülbelül 7,2 százalék, a fogyasztói árszínvonal éves átlaga 3,6 százalékkal nőtt. Az államháztartás ESA95 szerinti hányada 6,1 százalék alatt maradt, s a folyó fizetési mérleg hiánya ugyancsak a GDP 7,6-8 százaléka. A fiskális tárca előrejelzése szerint 2006-ban a GDP 4,2-4,5 százalékkal növekszik, a belföldi felhasználás 4 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4 százalékkal lesz több, a munkanélküliségi ráta vélhetően 7 százalékot tesz ki, a fogyasztási árszínvonal éves átlaga körülbelül 2 százalékkal növekszik csak. A PM reális lehetőségnek tartja, hogy az államháztartás hiánya a GDP-nek 4,7 százaléka legyen.
Az államtitkár fontosnak tartotta leszögezni, az lesz a normális az idén is, hogy januárban, illetve az első negyedévben a kiadások úgymond elszaladnak, a bevételek pedig alacsonyabbak lesznek. Vagyis mint rendesen, most is az államháztartás hiánya erőteljesen növekszik, s majd a második félévben lesz szufficites. A tavaly decemberi többlet egyébiránt 212,7 milliárd forint lett, a büdzsé bevételei 138 milliárd forinttal alakultak kedvezőbben a prognosztizáltnál.
