Az ITM Magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából kiderül, hogy a hazai kkv-szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így is jelentősen elmarad az európai átlagtól. Látják ezt a vállalatvezetők is, a beruházásaik célja döntő részben a hatékonyságnövelés volt.
A Magyar Bankholding valamint az NMS Hungary legfrissebb piackutatása a legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások megvalósult és tervezett beruházásainak alakulását vizsgálta. A pandémiás helyzet megtépázta a gazdaságot, de többek között a hazai vállalkozások beruházási kedvének köszönhetően gyors visszapattanás tapasztalható: a felmérés alapján egyértelműen látható, hogy a vállalkozások az elmúlt két év során jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A megkérdezettek 47 százaléka valósított meg nagyobb, minimum 10 millió forint értékű beruházást, 60 százalék közülük 100 millió forintos összeghatár alatt tartotta a fejlesztés értékét; 14 százalékuknak több beruházása is volt. A primer ágazatokban működő cégek jártak élen a beruházásokban, 66 százalékuk valósított meg valamilyen korszerűsítést. A tényt a Magyar Bankholding Csoporthoz tartozó Budapest Bank 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index felmérése is alátámasztja: az agrárvállalatok 60 százaléka valósított meg valamilyen fejlesztést az elmúlt évben.
Legfőbb cél a fejlesztés
Az ITM Magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából kiderül, hogy a hazai kkv szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így sem éri el az EU átlag felét sem. A vállalatvezetők tisztában vannak azzal, hogy mennyire fontos a versenyképességük növelése, ezért a különböző technológiai fejlesztések az elmúlt években is prioritást élveztek: a válaszadók körében a legnépszerűbb üzleti célok között a kapacitásbővítés, az eszköz- és gépcsere, illetve az épületfelújítás és a technológiai fejlesztés szerepeltek. A pandémiás helyzet sem tántorította el őket, a válaszadók háromnegyede szerint a COVID-nak semmilyen hatása nem volt a megvalósult beruházásaikra, sőt 10 százalékuk előbbre hozta, esetleg magasabb értékben és többet is fejlesztett, mint azt korábban tervezte.
A megvalósult beruházások kétharmada a 100 millió forintos összeghatár alatt volt, amelyet a legtöbb esetben (82 százalék) saját tőke bevonásával finanszíroztak, de államilag támogatott hitelt (23 százalék) és pályázati forrásokat (22 százalék) is igénybe vettek. A hitelfelvételi döntés meghozatala során a legfontosabb tényezőnek a hitel kamatát tartották, míg a bankválasztás során a kiszolgálás minősége, a személyes kapcsolattartás és a díjak, költségek voltak a legfontosabb szempontok.
„Az elmúlt évek beruházásokat finanszírozó slágerterméke az NHP Hajrá! Program volt, amelynek keretösszege azonban kimerült. Azonban a hazai kkv-k számára számos más támogatott termék most is elérhető, például a Széchenyi GO! család vagy az EXIM- és MFB-programok termékei, illetve az új hétéves ciklus jelentős pályázati forrásaival is számolni lehet – jelentette ki Szabó Levente, a Magyar Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. „Mivel a most igényelhető támogatott konstrukciók összeghatára egyenként kisebb, mint az NHP Hajrá!-é, ezért fontos olyan pénzügyi partnert választani a fejlesztések támogatásához, amely nem csak hiteleket kínál, hanem szakértőként segít a legjobb kombinációk megtalálásában” – tette hozzá.
Az agrárium szereplői is optimisták
A 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index kutatás eredményei is alátámasztják a kkv-knál tapasztalt tendenciát, amely szerint az elmúlt időszak megváltozott körülményei és nehézségei ellenére sem csökkent az agrárium szereplőinek beruházási kedve. A felmérésben részvető gazdák 60 százaléka valósított meg valamilyen fejlesztést a vállalkozásában. A likviditásuk megőrzése érdekében valamelyest csökkent az átlagosan befektetett összeg, de a kkv-khoz hasonlóan még így is átlagosan több mint 90 millió forintot fordítottak korszerűsítésre.
Ahogy a kis- és középvállalati szektor, az agrárium esetében is a termelés versenyképességének javítása volt a beruházás elsődleges célja. A megkérdezettek fele nem csökkentené a kiadásokat, 32 százaléka pedig többet költene, mint tavaly. A beruházások kétharmadát saját forrásból és bankhitelből finanszíroznák, emellett több mint duplájára, 15 százalékra nőtt az állami és 8 százalékra az EU-s támogatások igénybevétele is.
Dobogós helyen a kkv-szektorban és az agráriumban
A Magyar Bankholding Magyarország második legnagyobb piaci szereplője a tagbankjai összesített mérlegfőösszeg alapján: a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank összesített hitelállománya 3951 milliárd forint – ebből az összesített agrár- és élelmiszeripari hitelállomány 473 milliárd forint –, amely a piac egynegyedét fedi le. A bankcsoport számos területen piacvezető, így a vállalati szegmensben, azon belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezésében, valamint a lízing piacon.
A bankcsoport a tagbankokon keresztül jelenleg több mint 322 ezer vállalati, azon belül mintegy 41 ezer agrárügyfél számára biztosít a saját tagbanki termékek mellett kedvező feltételekkel elérhető állami konstrukciókat. A Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézetek a szeptember végén lezárult NHP Hajrá! Program keretében több mint 26 ezer ügylet révén közel 900 milliárd forintot, a 2020. július 1. óta elérhető Széchenyi Kártya Programban közel 14 ezer hitelügylettel 355 milliárd forintot, míg az exportösztönző EXIM Kárenyhítő Programban több mint 90 milliárd forintot juttattak a vállalkozások részére.
