A Kormány által 2006. június 10-én nyilvánosságra hozott program jelentős megszorításokat tartalmaz a vállalkozások és a természetes személyek részére. A kormányprogramban szereplő módosításokat magában foglaló törvényjavaslatokat az Országgyűlés 2006. július 10-i ülésén fogadták el. A változások egy része 2007. január 1-jétől lép életbe, másik része viszont már 2006. szeptember 1-jétől hatályos lesz. A megszorítások általában szektor semlegesek, a fuvarozókat a többi vállalkozóval azonos módon sújtják. A számtalan változás közül két területre szeretnénk külön felhívni a figyelmet, amelyek a tevékenység jellege miatt különösen érzékenyen érinti a közúti közlekedési szolgáltatókat. - állítja közleményében a NiT, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete
1. Céges telefon magáncélú használata:
2006. szeptember 1-jétől természetbeni juttatásnak minősül, ezért adóköteles mind a vezetékes, mind a mobil távbeszélő-szolgáltatás, továbbá az internetes beszédcélú adatátviteli szolgáltatás magáncélú használata. A kifizetőnek a telefon számlákon belül tételesen el kell különíteni magáncélú, illetve a vállalkozás érdekében felmerült forgalmi költségeket, és meg kell határozni a magáncélú használat arányát, illetve a forgalomtól független költségelemeket (előfizetési díj stb.) is meg kell osztani a magáncélú használat arányában.
Elszámolási lehetőségek a fentiek szerint megállapított magáncélú használat esetében:
- A természetes személy teljes egészben megtéríti (áfás számla alapján). Ez kiadás (jövedelem csökkenés) a magánszemélynél, a kifizetőnél nincs további költség növekedése.
- A természetes személy részben téríti meg (áfás számla alapján). Ebben az esetben a meg nem térített rész természetbeni juttatásnak minősül, amelyet 54% SZJA és az adóval növelt összegre vetített 32% járulék terhel.
- A kifizető nem különíti el a magáncélú használatot. Ebben az esetben a teljes telefonköltség 20%-a természetbeni jutatásnak minősül, amelyet 54% SZJA és az adóval növelt összegre vetített 32% járulék terhel.
A fuvarozó vállalkozásoknál, a tevékenységükből fakadóan, a gépkocsivezetővel történő kapcsolattartás jellemzően a munkavállaló részére kiadott telefonon keresztül történik. A gépkocsivezetők magáncélú telefonhasználata megakadályozható a számkorlátozás alkalmazásával, amivel a hívható telefonszámok körét pontosan meg lehet határozni. Ha a hívható számok kizárólag üzleti célúak lehetnek, a vállalkozás mentesül a magáncélú használat következményeitől.
2. Kötelező minimális járulékalap
A fuvarozó vállalkozásokat szintén érzékenyen érinti a minimum-járulékalap bevezetése. A 2006. szeptember 1-jétől a fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125 000 forint, (2007. január 1-jétől 131 000 forint).
Ez azt jelenti, hogy ha a dolgozó járulékalapja (adóköteles bruttó jövedelem) nem éri el a kívánt mértéket, a járulékokat - a tényleges bruttó bértől függetlenül - 125 000 forint után kell megállapítani és megfizetni. A törvény, a járulékkedvezmény intézményével felmentést ad a minimum-járulékalap alkalmazása alól, abban az esetben, ha a foglalkoztató az állami adóhatósághoz bejelenti, hogy a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező havi jövedelme nem éri el megkívánt mértéket.
A fuvarozó vállalkozások alkalmazásában álló gépkocsivezetők járulékalapja nagy általánosságban nem éri el a kívánt mértéket, a pótlékokkal növelt minimálbér környékén mozog. A fuvarozás az egyetlen olyan ágazat, ahol a foglalkoztatott (gépkocsivezető) jövedelmét magas, járulékalapot nem képző kifizetések egészítik ki. Az üzemanyag megtakarítás, és a nemzetközi közlekedésben résztvevők speciális napidíja olyan költségtérítés jellegű adó és járulékmentes kifizetések, amelyek igazolt, hivatalos bevételként egészítik ki a gépkocsivezetők jövedelmét. A járulékalap megemelése, az ahhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségek olyan többlet terhet jelentenek a fuvarozó vállalkozásoknak, amit az amúgy is nyomott fuvardíjakban nem tudnak kitermelni.
