Három forgatókönyv
A Goldman Sachs londoni elemzőinek becslése szerint az euróövezetbe még fel nem vett nyolc kelet-európai EU-tagállam, valamint Horvátország és Ukrajna együttes lejáró állami és kereskedelmi devizatartozása 222 milliárd euró lesz 2009-ben, a térségi GDP-érték 22 százaléka. Ebből mindössze 15,8 milliárd euró az esedékessé váló szuverén adósság, a többi a kereskedelmi szektor devizaadóssága. (Ezért is ad 24 milliárdot az EBRD, bár sokak, mint például Gyurcsány szerint ennél sokkal többre lenne szükség.)
A borúlátó forgatókönyv szerint az idén egyáltalán nem érkezik külföldi működőtőke a vizsgált országokba, a portfolió-befektetések állománya nettó 20 százalékkal csökken, és a külföldi betétesek rövid lekötésű betéteik 50 százalékát kivonják a helyi bankokból E forgatókönyv megvalósulása esetén a 222 milliárd euró lejáró térségi adósságra 88,9 milliárd euró külső refinanszírozási forrás állna rendelkezésre, vagyis a folyómérleg-kiigazítással kitöltendő finanszírozási rés több mint 133 milliárd euró - az országcsoport GDP-értékének 13 százaléka - lenne. Magyarország még e kedvezőtlen esetben is viszonylag jó finanszírozási helyzetben lenne: a 27,2 milliárd eurónyi lejáró magyar küladósságra - amelynek csak kevesebb mint az ötöde az államadósság - 20,6 milliárd euró külső forrás lenne az elemzés szerint.
Van, amikor Magyarország a legjobb helyzetben
A mérsékelt változat szerint a működőtőke-beáramlás kétharmadával esne vissza a 2008-hoz képest, a portfolió-befektetések állománya nettó 10 százalékkal csökken, és a külföldi rövid távú bankbetéti követelések 25 százalékát vonnák ki a bankrendszerből. Ebben az esetben a 222 milliárd euró lejáró küladósságból 186,9 milliárd euró lenne finanszírozható külső forrásból, így a hiány csak 35,1 milliárd euró, a térségi összesített GDP-érték 3 százaléka lenne. A bevonható külső finanszírozási források Magyarország esetében 33,5 milliárd eurót tennének ki, vagyis - a térségen belül egyedüliként - jelentősen meghaladnák a finanszírozási igényt.
A derűlátó forgatókönyv szerint a külföldi közvetlen befektetések elérnék a tavalyi érték kétharmadát, és nem lenne nettó portfolió-kiáramlás, sem nettó külföldi betétkivonás. Ebben az esetben a 222 milliárd euró lejáró devizatartozásra 286,5 milliárd euró külső finanszírozási forrás jutna, vagyis nem lenne refinanszírozási hiány. A Goldman Sachs londoni elemzői nem állítottak fel valószínűségi sorrendet arra, hogy az általuk vázolt térségi adósságfinanszírozási változatok közül melyik valósul meg a legnagyobb eséllyel.
Keleti óhajok
Szerinte így az értekezleten sikerült "elkerülni azt a veszélyt, hogy a nemzeti érdekképviseletből nemzeti vagy regionális önzés legyen".
Gyurcsány Ferenc elmondta: Közép-Európa számára a támogatás egységességének elve különösen fontos a bankszektorban, amelynek a támogatása valójában nem a bankok, hanem a vállalkozások és a családok támogatását jelenti.
A találkozón szó volt azokról az elképzelésekről, amelyek külön támogatás igényét fogalmazzák meg az unió nehezebb helyzetben levő keleti tagországai számára. (Gyurcsány 180 milliárd eurós feltőkésítés szükségességéről beszélt, Merkel kancellár viszont úgy fogalmazott, hogy nem kell egy kalap alá venni az egész kelet-európai térséget...) Tusk az ilyen igények figyelembe vételeként értelmezhető "szolidaritás" fogalmát hangsúlyozta, Barroso pedig arról beszélt az eszmecsere után, hogy fontos minél jobban "összehangolni" a cselekvést, és hogy "a szabályok tiszteletben tartásával" kell eljárni. Ez utóbbi kitétel uniós diplomaták szerint arra való utalás, hogy felmerült az igény a keleti EU-tagok gyorsabb euróövezeti integrálására, ennek érdekében a szabályok rugalmasabb értelmezésére is.
A keletiek igényei iránti némi megértés tükröződött Werner Faymann osztrák kancellár szavaiból, aki az EU-csúcsra érkezve azt mondta: fel kell készülni az azt célzó támogatásra, hogy az EU "ne szakadjon darabokra a nehéz gazdasági időkben". Matti Vanhanen finn miniszterelnök szerint most, rövid távon az a legfontosabb, hogy a bankok segítségével átláthatóságot teremtsenek az elértéktelenedett, behajthatatlan követeléseket - piaci zsargonban: "mérgezett eszközöket" -, illetően, és azonosítsák hollétüket. Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a nyugati országoknak be kell vonniuk a válságkezelésbe bankjaik kelet-európai fiókjait is. Ezzel a nyugati EU-tagok megmutatnák, hogy a keleti új tagállamokat "nem hagyják lehetőségek nélkül", és hozzájárulnak ahhoz, hogy cégeik versenyképesen, új munkahelyeket teremtve illeszkedjenek vissza a gazdaságba, hangoztatta.
Gyurcsány nem akar előszobázni
Nem lehetséges "egyik napról a másikra" megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit - vélekedett vasárnap Brüsszelben Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke. Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen találkozója előtt nyilatkozva úgy fogalmazott, a gyors változtatás "nem kivitelezhető". Juncker arról is beszélt, hogy a kelet-európai térségen belül jelentősen eltérő az egyes országok helyzete.
Nem sokkal korábban tartott sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország szeretné, ha a csatlakozás folyamatát - a kritériumok változatlanul hagyása mellett - uniós részről is gyorsítani lehetne. "Nem akarunk előszobázni, ott akarunk lenni, ahol az események történnek" - mondta Gyurcsány, aki szerint ez nem azt jelenti, hogy az ország nem kívánja teljesíteni a csatlakozás feltételeit. Mint mondta, elsősorban annak a legalább kétéves várakozásnak a lerövidítésére gondol, amelyet jelenleg az euró előszobájában, az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM-2) kell tölteni az euróövezeti tagság előtt.
Sárközy hajlana?
Az euró bevezetésének meggyorsítási lehetőségét illetően Gyurcsány egy francia véleményt idézettt: Nicolas Sarkozy francia államfő szerint sem lehet csak a régi szabályokat alkalmazni az új, válságos helyzetben. A magyar miniszterelnök szerint Franciaország "egyértelmű és világos, megértésről tanúskodó magatartást" tanúsított az erről folytatott vitában. A német kancellár elgondolkodatónak minősítette azt a - Magyarország által is felvetett - javaslatot, hogy az EU rövidítse le az eurócsatlakozás vezető folyamatot. "Az euró bevezetéséhez szabott feltételeket meg kell tartani..., vannak óhajok a gyorsabb belépésre az euróövezeti tagságot megelőző árfolyam-mechanizmusba, ezt megvizsgálhatjuk - mondta a német kormányfő.
