A tb-járulékoknál látható alapvetően a kifehéredési folyamat - állapította meg látszólag mellékesen Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár. Az augusztus 16-i sajtótájékoztatóján természetesen az államháztartás egésze hét havi helyzetét értékelte. Benne a júliusi meghatározó számokat, közöttük a 90,6 milliárd forint szufficitet, mely annyi lett, amennyit a fiskális tárca a prognózisában szerepeltetett.
A központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, s a tb-alapok egyaránt magasabb bevétellel zártak, mint várták, s ilyenformán minden meghatározó adónem esetében többlet keletkezett. A mérleg másik serpenyőjében is nagyobb tételek jelentek meg az előző hónapban, a kiadások közül a lakástámogatások mértéke lett magasabb.
Az első hét hónapban az államháztartás 913,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, a prognózisban 908,6 milliárd szerepel. A deficit GDP arányosan a félévi 4 százalékról 3,6 százalékra csökkent.
Augusztusban az államháztartás kiadásai meghaladják a bevételeket, s a PM számításai szerint a hiány körülbelül annyi lesz, mint a júliusi többlet volt, azaz 87,5 milliárd forint. Ugyancsak előrejelzés: a PM háromnegyed éves prognózisa nem tartalmaz érdemi változást, a pénzforgalmi hiány - az önkormányzatok nélkül - eléri a 1204 milliárdot, mely a GDP 4,8 százaléka. Végül az egész éves prognózison sem változtat a fiskális tárca.
#page#
A pénzügyminisztériumi államtitkár - immáron elrugaszkodva az államháztartás általános témaköreitől - kitért arra, hogy az élelmiszerek árának változása csak nagyon végső esetben teszi szükségessé az áfa alkalmi módosítását például a tőkehúsnál. Tátrai Miklós is ismeri a szélsőséges drágulási jóslatokat, az 50 százalékos áremelkedés előre vetítését, de a realitás szerinte legfeljebb 15 százalék, de inkább csak 10. Így nem is indokolt, hogy bármilyen beavatkozásra sort kerítsen a kormányzat. A fagy és az aszály miatt egészen más természetű intézkedésekre volt, van szükség, mely például a jövedelmezőséggel függ össze és megállapodásokon alapuló hitelezésben gondolkodik a PM és az agrártárca.
Az államtitkár korainak tartotta mind a GDP alakulására, mind az infláció prognózisára vonatkozó értékelést, dacára annak, hogy a KSH az előbbiről a minap hozta nyilvánosságra gyorsjelentését, azt, hogy a gazdaság csupán 1,4 százalékkal bővült a második negyedévben. Tátrai, aki szerint is számolni lehetett a GDP ilyetén alakulásával, szeptember közepét nevezte meg az adatok elemzésére alkalmas időpontnak. Addig tehát nem indokolt a prognózisokhoz hozzányúlni, akkor pedig még nem késő, hiszen a következő évi költségvetést "nem késik le".
