Andrej Bajuk, az ülést elnöklő szlovén pénzügyminiszter leszögezte: még érvényben van az a három évvel ezelőtt hozott döntés, amely szerint az áfaszabályokat nem változtatják meg az áremelkedés mérséklésére. A Magyarországot képviselő Veres János az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: hogy egyetlen tagállam sem gondolkozik adóeszközökben, hanem abban, hogyan lehet átlátható, piaci eszközökkel eljutni a megoldáshoz.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az egyik fő problémát a kínálattal szembeni magas kereslet jelenti. Ezért szerintük arra kell törekedni, hogy a kínálat növekedjék. Emlékeztettek arra, hogy ehhez hasonló következtetésre jutottak az unió mezőgazdasági miniszterei is. Több miniszter nyilatkozatából az is kiderült: szükségesnek látják, hogy a világ legfejlettebb országai - mindenekelőtt a nyolcak csoportjához tartozók - összehangolt lépéseket dolgozzanak ki a problémára. Ez jóval hatékonyabb lenne, mint a rövidebb távon ható adó- vagy pénzügyi eszközök, derült ki például Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, pénzügyminiszter szavaiból.
Inkább több adó az olajtársaságokon
Veres János elmondta: egyetértés volt abban, hogy mind az agrártermékek, mind az olaj esetében kínálati többletre kell törekedni. Emellett felvetődtek még olyan lehetőségek is, mint a kutatásfejlesztés vagy a piacszabályozási beavatkozás.
Franciaország korábban javasolta, hogy a magas energiaárak kompenzálásaképpen csökkentsék az üzemanyagok adótartalmát. Ezt az unióban a jelek szerint egyelőre nem tartják járható útnak. Azt ugyanakkor több miniszter lehetséges megoldásnak minősítette, hogy ideiglenesen növeljék az olajtársaságok adóterheit, tekintettel a szektorban az árak emelkedésének köszönhető magas profitra is. Bajuk megismételte azt az uniós álláspontot is, hogy a magas árak problémája legjobban a legszegényebb országokat sújtja, "Európában és azon kívül is".
