Magyarországon tavaly majdnem 130 ezer polgári, családjogi, gazdasági és munkaügyi peres eljárás indult. A pereknek csak valamivel kevesebb, mint a fele zárult le első fokon három hónapon belül, a többi elhúzódik, a járásbíróságokon az ügyek nagyjából 10, a törvényszékeken mintegy 20 százalékánál legalább egy évet kell várni az elsőfokú ítéletig, egy fellebbezés pedig tovább nyújtja a jogerős döntést. Eközben az alternatív vitarendezési eljárásokkal – mediáció, általános fogyasztói békéltetés, pénzügyi békéltetés – ennél gyorsabban lezárható egy vita, ha a felek hajlanak a megegyezésre. A legfrissebben elérhető (2024-es és 2025-ös) éves adatok szerint körülbelül 18 ezer ügyben per nélkül megállapodtak a felek.

Ezek a megállapodások azonban önmagukban nem jogerős, végrehajtható iratok. Ha a felek a bírósági ítélethez hasonló, végrehajtható egyezséget szeretnének, akkor közjegyző előtt köthetik meg az ügyvédi tárgyalás, mediáció vagy békéltető testület előtti eljárás eredményeként született egyezséget.

A közjegyző előtti egyezség bíróságon kívüli, de erős joghatással járó eljárás, jellemzően olyan vagyonjogi vitákban, amelyekben az érintettek készek a kölcsönösen elfogadható rendezésre. Lényege ugyanis, hogy a felek önként, közös megoldási szándékkal viszik a közjegyző elé a már kialakított megállapodásukat, és ha megfelel a feltételeknek, akkor a közjegyző azt jóváhagyja. Ezzel az ügy jogerősen lezárul, nem lehet később újból vitatni, peresíteni, és ha az egyik fél mégsem teljesíti a megállapodásban foglaltakat, akkor az egyezség alapján közvetlenül végrehajtás indítható. Egy közjegyző előtt kötött egyezség olyan hatályú, mintha bíróság döntött volna, miközben nem húzódik hónapokig vagy akár évekig az ügy a jogerős bírósági ítéletig.