A KSH a bruttó bérekről több statisztikával is rendelkezik. Egyfelől a foglalkoztatottak egy szűkebb köréről havi kereseti illetve bruttó munkajövedelemi adatokat szolgáltat, másfelől a nemzeti számlák keretében évente becsli a bruttó kereseti adatokat a teljes foglalkoztatotti körre.
Az adatszolgáltatás korábban saját felméréseken alapult, de 2019-tól a NAV adatokat használják elsősorban (ebben az értelemben minden hivatalos adatot felhasznál a KSH). Ugyanakkor a hivatalos adatok sem adnak teljes képet a keresetekről, mivel a fekete és szürke foglalkoztatás még mindig jellemző egyes szakmákban. Ezeket a hiányzó adatokat a KSH felmérésekkel és szakmai becslésekkel pótolja, amik a nemzeti számlák adataiban jelennek meg leginkább.
Értelemszerűen az egyes KSH adatközlések információi eltérnek egymástól, miközben önmagukban az egyes idősorok jól értelmezhetők a megadott korlátok között. A havi adatközlések jellemzően közel állnak egymáshoz, 2010-2022 között pl. a havi bruttó kereseti és bruttó munkajövedelmi adatok növekedése között összesen 6 százalékpontos eltérés volt.
Ugyanakkor a nemzeti számlák (teljeskörű) adatai már más képest rajzolnak ki. Miközben 2010-2021 között a bruttó keresetek közel 2,17-szeresükre emelkedtek, addig a nemzeti számlák szerinti bruttó keresetek esetében a növekedés csak 1,65-szeres volt. Így a havi közlésekben szereplő évi 7,3 százalékos nominális növekedés mindössze 4,7 százalékra csökken. A fogyasztói árindex a vizsgált időszakban 32,1 százalékkal emelkedett, így a nemzeti számlák szerinti keresetek reálértékben 25 százalékkal (évi 2 százalékkal) bővültek (a kereseti statisztika 64 százalékával - évi 4,6 százalékkal - szemben). A teljes foglalkoztatotti körre becsült 2022-es adatok alapján a keresetek reálértéke csökkent.
