„A hirtelen felmelegedés következtében a nyugalmi állapotban lévő bimbók kinyíltak, és a megszokott sorrend helyett most minden fafajta szinte egyszerre borult illatos virágba. Ez az összecsúszás bizony megzavarta a természet rendjét, a megtizedelt méhek pedig egyszerűen nem bírtak a feladattal, nem sikerült minden virágot beporozniuk” – mondta Szügyi Sándor, a kutatóintézet munkatársa. Ha kiemelt termés nem is várható, a szakember mindenkit megnyugtat: bár a méhek hatékonysága ezúttal elmaradt a várt értékektől, így is átlagos gyümölcsmennyiségre lehet számítani.
Éhen halnánk a méhek nélkül
A fenti esemény is mutatja, hogy milyen fontos szerepe van a méheknek az élelmiszer termelésben. Moratóriumot rendelt el az Európai Bizottság azokra a rovarirtó szerekre, amelyekről szakemberek úgy sejtik, felelősek a méhpopuláció világszerte tapasztalt pusztulásáért. A mézgyűjtő méhek száma az elmúlt évtizedben katasztrofális mértékben csökkent. A méhkolóniák kihalása nem csak az Európai Unióra érvényes. Az USA-ban 50 éve nem látott szintre csökkent a méhek száma az elmúlt télen. Tudósok szerint vírusok és paraziták is hozzájárultak a populáció csökkenéséhez.
Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be – derül ki az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) adataiból. A méheket vonzó növények közé tartozik a napraforgó és a repce is, amelyből olaj készül. A méhek által beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán évente eléri a 200 milliárd dollárt.
