Kétszer 7,5 milliárd forint környezetvédelmi, illetve közlekedési, egyszer 2 milliárd forint pedig budapesti beruházás-előkészítési projekttervező munka indulhat el azért, hogy 2007-től már maguk a beruházásokra is igent mondjon az Európai Unió. Ennek közvetlen előzményeként fogadta el az országos fejlesztéspolitikai koncepciót a kormányfő vezette fejlesztéspolitikai kabinet április 21-én. Konkrét projektekkel várhatja tehát az ország az Európai Unió 2007-2013 közötti időszakát, azt a periódust, amelynek magyarországi fejlesztéseihez támogatásokat várunk Brüsszeltől. A pénzügyi segítség tényleges projektekhez adhatók, azok terveivel pedig időben készen kell lennie a kormánynak. Ehhez folyósítanak majd a büdzséből bizonyos összegeket a projekteket előkészítő szervezetek számára. A most elinduló beruházások a 2007-2013 közöttieknek mindössze az 5 százalékát determinálja. De a 2007 után indítható munkákra mindenképpen fel kell készülni, s erre a kormány eleve 27 milliárd forintot irányoz elő az idei és a jövő évi központi költségvetésből. A beruházásokról magukról olyan komplex csoportok döntöttek, amilyenekben az ágazatiak mellett független és a régiókban dolgozó szakértők vettek részt. A budapesti fejlesztési támogatások külön szálon kezelendők. Az ugyancsak 2007-ben indítandó fővárosi projektek lényegét a főpolgármester jóvoltából ismeri a kormányzat, s 2 milliárd forint szintén az előkészítésekre fordítandók. Az elővárosi vasútra, a város belső közlekedéshálózatának fejlesztésére, az M0-ás további építésére és a Duna fölötti hídjára, a dél-budai csatornázási programra koncentrálnak Budapest gazdái.
A műszaki kivitelezés 2007-es megindítása érdekében kerül sor tehát az előkészítésre mind a közlekedési, mind a környezetvédelmi területeken, s persze Budapesten. A most meghatározott 17 milliárd forintnyi munka is csak a kezdet persze, hiszen a tervezés fedezeteként eleve 27 milliárd forintban gondolkodott a kormányzat. Az április 21-én eldöntött 7,5 milliárd forint környezetvédelmi előkészítő tervezés 19 projektet tartalmaz, hat közlekedésiről is tényként döntöttek, ezek értéke 5 milliárd forint, 2,5 milliárdnyi konkrétumairól pedig egy hónapon születik meg az állásfoglalás. A most előkészítendő környezetvédelmi beruházások az ivóvízellátást, vízgazdálkodást, szennyvíztisztítást, holladékgazdálkodást segítik, a közlekedésiek pedig döntően a vasúti infrastruktúrát javítanak, közútépítést tesznek lehetővé és a tömegközlekedésen segítenek.
Baráth Etele tárca nélküli miniszter április 22-én a teendőről tájékoztatta a közvéleményt, ismertetve: a kormányzat környezetéből egy héten keresztül még érkeznek kiegészítések az országos fejlesztéspolitikai koncepcióhoz, további egy hét múlva pedig már el is készül az a dokumentum, amely az alapja lesz a témáról tartandó társadalmi vitának. Amint az lezárul - tehát hat héttel később - a kormány ismét tárgyal a koncepcióról, majd pedig a Parlament elé terjeszti. A társadalmi menetrendhez egy politikai szál is kapcsolódik, mivel ugyancsak április 21-én sort kerítettek a négypárti szakértői egyeztetésre is. A delegáltak azóta már tanulmányozzák a dokumentumokat, s az eredményről két hét múlva ugyancsak tárgyalhat a kormány. Baráth Etele bejelentette, hogy a tervezéssel szoros összefüggésben stratégiai feladatok várnak a Nemzeti Fejlesztési Hivatalra, melynek átszervezésére - belső modernizálására - éppen ezért záros határidőn belül sor kerül.
A miniszter frontosnak találta annak hangsúlyozását, hogy a kormányzat - és így a Nemzeti Fejlesztési Hivatal - nem projektekben gondolkodik. Hanem átfogó, ágazatokon átívelő operatív programokban, s szeptemberig elkészítik azokat a modelleket, amelyek a stratégiák megvalósításához kellenek. A tárca nélküli miniszter ezúttal is részletezte azt az összesen kilenc stratégiai célt, amelyet a kormányzat fejlesztéspolitikáján keresztül is szolgálni kíván. Azaz: javítani akarja a versenyképességet, bővíteni a foglalkoztatást, növelni a tudást és műveltséget, javítani az egészségi állapotot, erősíteni a társadalmi összetartozást, fejleszteni a közlekedési infrastruktúrát, kiteljesíteni az információs társadalmat, a védeni a természeti erőforrásokat, környezeti értékeket. A felsorolt nyolc prioritást szövi át, egészíti ki a kilencedikkel, amelyiknek lényege a kiegyensúlyozott területi fejlődés.
