A magyarországi kis- és középvállalkozások konjunktúra-indexe az Ecostat júliusi felmérésében 93,8 százalékot tett ki, valamelyest meghaladva az első hat havi maximumot. A bizalmi index emelkedése - néhány kisebb korrekció mellett - a múlt év szeptembere óta tart.
"Lesz még jobb is nekünk"
Az ország fejlődési esélyeit júliusban a kis- és középvállalatok növekvő hányada értékelte javulónak, illetve változatlannak. Saját vállalkozásuk üzleti kilátásait 78 százalékuk pozitívan minősítette. A két alapvető kérdésre adott válaszok néhány százalékponttal kedvezőbbek az előző havinál.
A második fél évre a nemzetgazdasági adottságok javulásával számol a cégek korábbinál szélesebb köre, mintegy harmada. Az ország helyzetében rosszabbodástól tart 42 százalékuk, ez megegyezik az első félévi aránnyal. Saját vállalkozásuk rövid távú lehetőségeinek megítélése hasonló a májusihoz és derűlátóbb a júniusinál. A gazdasági helyzetük javulásában bízó cégek aránya 11 százalékról 23 százalékra emelkedett, a romlással számoló cégek aránya 45 százalékról 32 százalékra csökkent.
A hazai vállalatok 17 százaléka tart működési területén pozícióit megingató verseny kialakulásától következő egy évben. Új tőkeerős versenytárs megjelenését a cégek 29 százaléka valószínűsíti. E vállalati körben a versenyhelyzet romlásával kapcsolatos aggodalmak nem erősödnek, a szűkülő belföldi piacok nem jelentenek komoly vonzerőt az új befektetők számára. A beszállítói lehetőségek kiegészítésének megítélése kedvezőbb a korábbinál, a KKV-k több mint egyharmada bízik a nagyvállalatokkal kötendő együttműködésében.
Belföldi kereslet nélkül
A kis- és középvállalatok működési feltételeit rontja a mérséklődő belföldi kereslet, a lakossági fogyasztás mintegy 0,8 százalékos visszaesése. A külföldi lehetőségek bővülése a versenyképességi és tőke ellátottsági gonddal küzdő kisvállalkozásokat nem hozza versenyhelyzetbe. E vállalatcsoport innováció-képessége gyenge, a külpiacokon főként közvetett exporttal, beszállítói tevékenységgel vesz részt.
A kis- és középvállalatok megítélése szerint a tevékenységük bővítését akadályozó tényezők sorában első helyen szerepel az elégtelen belföldi kereslet és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet. Felsorolásukban harmadik helyen a tőkehiányt említették.
Az előrejelzések szerint a vállalkozások meghatározó többsége piacainak megtartására törekszik. A cégek egytizede saját előállítású készletei növelésével, 14 százalékuk csökkenéssel számol. Az alapanyagok és félkész termékek készletének bővülésével a KKV-k 13 százaléka, csökkenésével 11 százalékuk kalkulál.
A következő hat hónapban a kis- és középvállalatok döntő többsége a jelenlegivel egyező piaci viszonyokat feltételez, a hazai értékesítési lehetőségek rosszabbodásától a cégek 22 százaléka tart.
A külpiaci értékesítés megítélése kedvezőbb a júniusinál, bővülő exportpiaci lehetőségeket feltételez év végére a vállalatok 22 százaléka, szemben a júniusi 12 százalékkal, változatlan keresletet jelzett kétharmaduk.
A kiemelt jelentőségű KKV szektor jövedelmezőségét és gazdálkodását érzékenyen érinti az elvonások növekedése és a központi támogatások visszafogása. A termelés közvetlen költségeit jelentősen növeli a közműdíjak és üzemanyag árak emelkedése, miközben saját hatáskörű áremelésre a kínálati jellegű piacokon alig nyílik lehetőség.
Fejlesztésre nem futja
A hazai tulajdonú vállalatok 57 százaléka a következő fél évben nem számol likviditási helyzetének változásával. A pénzügyi nehézségektől tartó cégek aránya 20 százalék, és több hónapja először ennél szélesebb vállalkozói kör, a cégek 25 százaléka pénzügyi helyzete javulásával számol.
A cégek átmeneti fizetési nehézségeiket elsősorban pénzintézeti hitel felvételével, másodsorban fejlesztései elhalasztásával szándékozik megoldani, amit a fejlesztési szándék csökkenése is jelez.
A cégeknél a fejlesztésre fordítható pénzforrások szűkösek. A tőkeerős középvállalatok, amelyek a piaci kereslet bővüléséhez igazodva új beruházások indításában érdekeltek, főként uniós forrásokra pályázva juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz, fejlesztési hitelekhez. A többi kis- és középvállalat fejlesztését támogatott hitelekkel, garancia nyújtásával segíti a kormányzat és a pénzügyi szféra.
A kis- és középvállalati kör legutóbb mért beruházási hajlandósága a 2004 évi átlagos bázis-mutatóhoz viszonyítva 62 százalék, magasabb az előző havi értéknél. A rövid távú fejlesztések tendenciája ezzel együtt is fokozatosan csökkenő pályát ír le, jelentős havi ingadozásokkal. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek aránya nőtt, az előző havi 60 százalékról 83,2 százalékra.
A cégek beruházásai tevékenységét akadályozó tényezők sorában a túlnyomó többség az elégtelen keresletet, a bizonytalan jövőt és a magas hitelkamatokat említették.
Rövid távon a hazai vállalatok kapacitás-kihasználtsága enyhén javul. Míg júniusban a KKV-k 11 százaléka jelentős, 49 százaléka részben felesleges kapacitások kialakulását jelezték, júliusban ezek aránya 3, illetve 45 százalékra csökkent. A legfrissebb előrejelzése szerint minden második vállalkozás megfelelő eszköz és kapacitásállományt lát cégénél.
Az egy évre visszatekintő fogyasztói áremelkedés mértéke júniusban 8,6 százalék volt. A vártnál gyengébb dezinflációt a szolgáltatások és az üzemanyagok várakozás feletti áremelkedése okozta.
Júliusban a KKV szektor éves inflációs előrejelzése 6,1 százalék, több mint egy százalékponttal alacsonyabb az előző havi prognózisnál, s alacsonyabb a reálisan várható ütemnél is. Az év utolsó hónapjára vonatkozó prognózis 7,5 százalék, érdemben nem változott. A szakértői becslések ennél lényegesen alacsonyabbak. A cégek áremelési törekvése a működési költségek növekedése miatt erősödött, júliusban a KKV-k termékeik és szolgáltatásaik idei árait 4,9 százalékkal tervezik emelni.
