Egyfajta átrendeződés is megfigyelhető a szektorok között. A korábbi években a termelésben volt a legmagasabb a fluktuáció. Ez most idén először megváltozott, és ma már szolgáltatás terén a legmagasabb a fluktuáció.

A munkaerőigényt kompenzálja a kevésbé szerencsés szektorokban jelentkező munkaerőtöbblet. Azonban nem minden esetben találkozik a kereslet és a kínálat. Például a kereskedelem és szolgáltatás egy termelésből felszabadult munkavállalót nem biztos, hogy tud alkalmazni.

Vendégmunkások enyhítik a termelőszektor munkaerőhiányát

A termelő szektor munkaerő igényét külföldi munkavállalók bevonása is enyhítette. A kutatásban résztvevő termelő vállalatok fele foglalkoztat külföldi vendégmunkásokat. Főként ukrajnai és fülöp-szigeteki munkásokat alkalmaznak, de érkeznek dolgozók Délkelet- és Közép Ázsiából, valamint Szerbiából.

A külföldiek foglalkoztatásának indokaként a kellő mennyiségű és minőségű magyar munkaerő hiányát, a jellemzően határozott idejű munkaszerződéseknek köszönhető alacsonyabb és kiszámíthatóbb a fluktuációt, valamint vendégmunkások jobb a teljesítményét, terhelhetőségét mondták a vállalatok.

„Persze bőven van a vendégmunkások alkalmazásának árnyoldala is. A legfőbb hátrányt a nyelvi nehézségek jelentik, mivel fordításokra, többnyelvű tájékoztatókra, tolmácsokra van szükség, ami bonyolítja a folyamatokat és a szervezést. Emellett a kulturális, vallási különbségek jelentenek problémát, melyek megoldására a vezetőket képezni kell és a munkatársak számára integrációs programot kell kialakítani. Ráadásul a vendégmunkások foglalkoztatása költségesebb, a fenti okok, az elszállásolás és az étkeztetés biztosítása miatt” – mutat rá Csikós-Nagy Katalin.