Nagy a drágulás az egyetemi városok lakás és albérlet árainál

Jelentősen emelkedtek mind a bérleti, mind a lakásárak az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerületben a legdrágább a lakások négyzetmétere, az árak ugyanakkor a vizsgált városrészek közül a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább tavaly.

Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb vidéki egyetemi város

Vidéken továbbra is jóval alacsonyabbak a lakásárak, mint a fővárosban. A vizsgált egyetemi helyszínek közül Gödöllő a legdrágább, de a négyzetméterenként fizetendő átlagos összeg ott sem érte el az 500 ezer forintot 2021-ben. A második helyen Debrecen áll 490 ezer forint alatti fajlagos árral, míg Veszprémben és Győrben 460 és 470 ezer forint között mozogtak a négyzetméterárak. A nagyobb egyetemi helyszínek közül a legolcsóbb továbbra is Miskolc, ahol nem érte el a 300 ezer forintot a lakásokért négyzetméterenként fizetendő összeg.

Tavaly az összes vidéki egyetemi város lakáspiacán drágulás volt jellemző, Miskolcon és Szegeden 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Gödöllőn 16, Debrecenben és Győrben 14 százalékos, Veszprémben 13 százalékos volt a növekedés. A vizsgált helyszínek közül a legkevésbé, 10 százalékkal Pécsen nőttek az árak 2020-hoz képest.

Ötéves időtávon, 2016 és 2021 között vizsgálva Miskolcon drágultak a leginkább az ingatlanok a vidéki egyetemi városok közül, több mint 130 százalékkal emelkedtek a fajlagos négyzetméterárak. Szegeden meghaladta, Veszprémben megközelítette a 120 százalékot. Duplázódtak az árak Pécsen (108 százalék), Debrecenben (107 százalék) és Gödöllőn (106 százalék). A legkisebb mértékben, 84 százalékkal Győrben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. (2. ábra)

  1. ábra. A lakásárak alakulása a vidéki egyetemi helyszíneken, a 2008-as szint, a válság alatti minimumár a 2020-as és 2021-es árak egymáshoz képesti viszonyának bemutatása (Forrás: Takarék Index)
Vidéken kedvezőbbek a fedezeti időtávok

A Takarék Index elemzői minden évben megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak az egyetemista gyereküknek lakhatást kereső családoknak, érdemes lehet-e a lakásvásárlás mellett dönteni a bérlés helyett, és mi az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége. A modell piaci átlagokkal, 40 négyzetméteres lakással számol, a figyelembe vett paraméterek között szerepel a hitel, a hitelfelvételi és az ügyvédi költségek, az illeték, a beköltözéssel járó kiadások, az amortizáció. (A fedezeti időtávok kiszámításához a Takarék Index budapesti kerületeket és a városokat jellemző átlagos fajlagos lakásáradatai mellett a Duna House bérletidíj-adatait használták fel az elemzők.)

A fővárosban jelenleg 7,9 és 19,1 év között alakulnak a fedezeti időtávok a vizsgált helyszíneken. A legalacsonyabb a XV. kerületben, a legmagasabb a II. és az V. kerületben. Ha a lakás egy szobáját kiadja a család más egyetemistának, a számítás szerint csökken a vásárlás költsége, ezzel együtt a fedezeti időtáv is. A 3-5 éves képzési időt azonban még így is meghaladják: a bérleti díjak jelenlegi szintje mellett 4,3 és 10,5 év között alakulnak.

A vidéki nagy egyetemi városokban a fővárosinál továbbra is alacsonyabb, az elmúlt évekhez képest azonban növekvő fedezeti időtávokat látni. Szobakiadás nélkül 3,2-6,5 év között mozogtak az értékek, a legalacsonyabb Miskolcon, a legmagasabb Győrben volt. Szobakiadással kedvezőbb a helyzet: 2 és 3,6 év közötti, vagyis nagyjából lefedi a képzés időtartamát. (3-4. ábra)

  1. ábra. A fedezeti időtáv Budapest egyes kerületeiben és egyes vidéki városokban (Forrás: Takarék Index számítás)
  1. ábra. A fedezeti időtáv Budapest egyes kerületeiben és egyes vidéki városokban amennyiben a vásárolt lakás egyik szobája kiadásra kerül (Forrás: Takarék Index számítás)
A fedezeti időtávok már 2021-ben is jelentős mértékben növekedtek, és az emelkedés idén is folytatódott. Hiába drágultak ugyanis a bérleti díjak, a lakásárak növekedését nem tudták ellensúlyozni, miközben a hitelfelvétel is jelentősen drágult. A fedezeti időtáv Budapesten és vidéken is a korábbi többszörösére emelkedett. Abszolút értékben a növekedés erősebb volt Budapesten, mint vidéken. A főváros legdrágább részén, az V. kerületben szobakiadás nélkül 2019-ben még 6 év, 2022-ben már 19,1 év, szobakiadással 3,4 év, illetve 10,5 év volt. A vidéki városok közül listavezető Győrben három éve szobakiadás nélkül még 2,6, idén viszont már 6,5 év, szobakiadással pedig 1,7 év, valamint 3,7 év volt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo