2001. október 1-jei hatállyal megszûnt a forint árfolyamsáv csúszó leértékelése, az intervenciós sáv közepét 276,1 forint/euró árfolyamon rögzítették. A forint csúszó leértékelésének várakozásokat orientáló szerepét az inflációs célkövetéses rendszer bevezetése után a kitûzött inflációs célpálya vette át.

A forint piaci árfolyama
A forint piaci árfolyamát október folyamán is a sáv erõs oldali tartományában jegyezték. A sávközéphez képest az ár-folyam október 25-ig több mint 2%-ot erõsödött, ezt követõen azonban a hónap végéig némileg gyengült, és 255,35 forint/euró értéken (7,52%-kal a sávközép felett) zárt, ami 0,93-kal erõsebb a szeptemberi záróértéknél. (A havi átlagos árfolyam októberben 255,46 forint/euró
volt, amely 0,16%-kal magasabb a szeptemberi átlagnál. A forint piaci árfolyama a hónap során átlagosan 747 bázis-ponttal tért el a centrumárfolyamtól a sáv erõs felében. Ez az eltérés 22 bázisponttal magasabb a szeptemberi értéknél.

Az MNB statisztikai mérlege
Októberben a forgalomban lévõ készpénz mennyisége 20 milliárd forinttal, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak hó végi állománya pedig 90,2 milliárd forinttal növekedett a szeptember végi állományhoz képest.
Ezzel összefüggésben az egyéb monetáris intézmények aktívrepó-állománya 16,2 milliárd forinttal, az MNB által ki-bocsátott belföldi kötvények állománya pedig 34,1 milliárd forinttal nõtt, míg az egyéb monetáris intézmények forint-betéteinek állománya 160,2 milliárd forinttal csökkent, és a
központi kormányzat forintbetéteinek állománya pedig 67,7 milliárd forinttal növekedett. A jegybank októberben 16,6 milliárd forint értékben vásárolt devizát a központi kormányzat devizaadóssága miatti devizaigény kielégítése céljából.
Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektõl származó forrástételek közül a bankszámlabetétek átlagállománya 8,5 milliárd forinttal nõtt, míg a forintbetéteké 42,1 milliárd forinttal, a deviza-forrásoké pedig 5,1 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ belföldi kibocsátású MNB-kötvények átlagállománya 7,4 milliárd forinttal emelkedett a szeptemberi értékhez képest.

A monetáris intézmények összevont mérlege
2001. októberben a monetáris bázis éves növekedési üteme – a 2000–2001. évi kötelezõtartalék-szabályozásban történt változások hatásaitól statisztikailag megtisztított adatok alapján számítva – az elõzõ havihoz képest 2,3 százalékponttal 13,0%-ra emelkedett.
Az összevont mérleg forrástételeibõl a végleges októberi adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési indexe az összes aggregátum esetében enyhén emelkedett. A bankrendszeren kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési
üteme 0,8 százalékponttal gyorsult szeptemberrõl októberre, hó végi állománya így 12,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevõin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénzmennyiségi mutató éves indexe az elõzõ havihoz képest
0,3 százalékponttal 15,0%-ra csökkent. Az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapír-állományt is tartalmazó szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3), melynek 12 havi növekedési üteme az elõzõ hónaphoz képest 0,1 százalékponttal 15,4%-ra nõtt. Az M3 elemein túl a bankrendszeren kívüli állampapír-állományt és belföldi MNB-kötvényállományt is magában foglaló legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme az elõzõ havihoz képest 0,5 százalékponttal gyorsult, hó végi állománya így 13,7%-kal volt magasabb az elõzõ év azonos idõszakának adatánál.

Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények összevont mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vá-lalatok forintbetétei tranzakciók következtében 64,1 milliárd forinttal nõttek. A nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állományát tranzakciók hatására 28,6 milliárd forinttal
növelte, árfolyamváltozás következtében 1,2 milliárd forinttal csökkentette. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 76,8 milliárd forinttal bõvült. Ebbõl a forint-betétek állománya (kizárólag tranzakciók miatt) 75,3 milliárd forinttal nõtt. A devizabetétek állománya tranzakciók következtében 4,2 milliárd forinttal emelkedett, árfolyam-változás hatására ugyanakkor 2,7 milliárd forinttal szûkült, így összességében a háztartások devizabetéteinek állománya 1,5 milliárd forinttal nõtt.
A monetáris intézmények összevont mérlegének eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt – mely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja – a tranzakciók 48,7 milliárd forinttal emelték, az árfolyamváltozások pedig 10,3 milliárd forinttal csökkentették a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 46,7 milliárd forinttal nõtt októberben, melynek összetevõi közül a forinthitelek tranzakciók következtében 48,7 milliárd forinttal bõvültek. A devizahitelek állománya tranzakciók miatt 7,5 milliárd forinttal emelkedett, árfolyamváltozás következtében ugyanakkor 6,7 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb volumenváltozások 2,8 milliárd forinttal mérsékelték a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 38,6 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében pedig további 5,7 milliárd forinttal csökkent októberben.
A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya az elõzõ havihoz képest 21,8 milliárd forinttal emelkedett.

Állampapírpiac
Az állampapírpiacot októberben hozamcsökkenés jellemezte. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükrözõ zéró-kupon hozamok esetében a rövidebb, 3, 6, 12 hónapos futamidõkön egyre csökkenõ mértékben, 39, 11 és 9 bázisponttal süllyedtek a hozamok. Hasonlóan alakult a hozamváltozás a hosszabb (2, 3, 5 éves) lejáratokon is, ahol 22, 19, valamint 8 bázispontos elmozdulás következett be. A 10 éves futamidõ hozama nem változott számottevõen
az elõzõ hónaphoz viszonyítva (5 bázispontot emelkedett).
Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege csökkent az elõzõ hónaphoz képest. Októberben öt alkalommal volt MNB-kötvényaukció.

A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az 1 év feletti hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke október 31-én 213,6285 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetû portfólióval az egy év alatt elérhetõ hozam évesített értéke 13,13% volt.

Piaci kamatok
A bankközi forintpiacon októberben a forgalom 1392,3 milliárd forint volt, ami 110,4 milliárd forintos növekedést jelentett az elõzõ havi értékhez képest. Az 1 napos bankközi ügyletek napi átlagkamatlába a hónap eleji alacsonyabb értékrõl a hónap második felében fokozatosan emelkedett, és a hónap közepétõl a kamatfolyosó felsõ tartományában helyezkedett el. Az irányadó jegybanki kamatok október 25-ei csökkentése ellenére a piacon kialakult likviditási hiány következtében az overnight bankközi kamatok a hónap utolsó hetében az 1 napos jegybanki aktív repókamatláb közelében voltak, 31-én pedig a jegybanknál lejáró betétek hatására visszatértek a kamatfolyosó közepéhez.

A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába 12,04%-ról 11,95%-ra, az éven túli hitelek átlagkamatlába 12,49%-ról 12,39%-ra változott. Az éven belüli betétek átlagkamata 9,05%-ról 9,09%-ra módosult, az éven túli betéteké pedig összetételváltozás miatt 63 bázisponttal 8,89%-ról 8,26%-ra csökkent. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentõsebb súllyal szereplõ éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség 2,86 százalékpont volt.

A lakossági látra szóló betétek átlagkamatlába 3,33%-ról 3,42%-ra emelkedett, az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába pedig az elõzõ hónap szintjén maradt (8,57%). Az éven túli lejáratra lekötött betétek átlagkamat-lába 9,30%-ról 9,22%-ra változott. A háztartási szektorhoz tartozó egyéni vállalkozók hiteleinek átlagkamatlába az elõzõ hónap szintjén maradt (17,95%). A látra szóló betétek átlagkamatlába 1,81%-ról 1,74%-ra, az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagos
kamatlába 8,59%-ról 8,63%-ra csökkent.