A régiókat is rendre az átadott otthonok számának csökkenése jellemezte, érdemi növekedés egyedül a Dél-Alföldön volt, ahol 16 százalékos bővülést regisztráltak. Erre az időszakra általánosságban jellemző volt a befektetők aktivitásának csökkenése. Ezt jelzi az is, hogy a vállalkozások által létrehozott új otthonok aránya – egy esztendő alatt – 61 százalékról 58 százalékra változott. Ezzel párhuzamosan az értékesítési céllal épült lakások részaránya is mérséklődött, a korábban jellemző 60 százalékról 57-re.

A kisebb, gyakran csak az építtető lakhatását szolgáló projektek súlyának növekedése egyelőre még az idén megkezdett beruházások között is megmutatkozik. Míg egylakásos építkezésből – az előző évinél – 14 százalékkal többet indítottak, nagyobb házakban 18 százalékkal kevesebb új otthont terveztek. Ez harmonizál azzal is, hogy az építési kedv az év első három negyedévében fordított kapcsolatot mutatott a települések nagyságával. A fővárosban a múlt évihez képest 34 százalékkal csökkent az engedélyezett lakásépítések száma, ezzel szemben a megyei jogúakban 7 százalékos, a kisebb városokban pedig 15 százalékos volt a növekedés, míg a községekben a 20 százalékot is megközelítette.

Az első két negyedévet is figyelembe vevő összegzés azonban azt elfedi, hogy a harmadik már számottevő növekedést mutatott. Ez az előző negyedévhez képest országosan 25 százalékkal több új építést jelentett, a fővárosban pedig a 180 százalékot is elérte ez a növekedés.