Az ingatlanforgalmat, az eladott lakások milyenségét természetesen nagyban meghatározza a meglévő ingatlanállomány. Budapesten így egyértelműen a tégla társasházi lakások adják a forgalom túlnyomó részét. Ez a lakástípus tette ki az eladások 83%-át. A második helyet a panellakások (12%), a harmadikat a családi házak (3%) töltötték be, jóval lemaradva az eladások listáján.
Vidéken ugyanúgy a társasházi lakások voltak a legkelendőbb lakóingatlanok az eladások 51%-ával, de itt - a kisebb települések beépítés jellege és árszínvonala miatt - jóval nagyobb arányt képviselnek a családi házak, ikerházak és sorházak (összesen 35%), mint Budapesten.
Kattintson a képre a galériához!
Mivel a használt lakások teszik ki az ingatlan-tranzakciók döntő részét, külön vizsgálva ezt a szegmenst, nincs nagy eltérés az előző diagramokhoz képest. Új lakásoknál szembetűnő ugyanakkor a társasházi lakások jóval nagyobb részaránya. Ennek egyszerű magyarázata, hogy nálunk nem elterjedt családi házakat (de még sorházi és ikerházakat sem nagyon) eladásra építeni.
Méretek, átlagok
A méret oldaláról közelítve, a családi házak legtöbbje a 80-150 négyzetméter közötti kategóriába esik. Érdekes, hogy az ikerházaknál nagyobb arányt képviselnek a 100 négyzetméter feletti ingatlanok, mint a családi házaknál. Ennek magyarázata lehet, hogy ez a típus fajlagosan olcsóbb, így ugyanazért az összegért nagyobb sorházi lakás vásárolható, ami befolyásolja a vevők döntését. A panellakások többségének mérete - a típuslakások miatt - 40-60 négyzetméter közé esik. A sorházak legnagyobb hányada, akárcsak a családi házaké 80 és 150 négyzetméter között ingadozik, bár átlagosan valamivel kisebbek az önálló házaknál. Az eladott társasházi lakások közel kétharmada 40-80 négyzetméter közé esik. (Egy korábbi elemzés nagy változásokat állapított meg a legkeresett lakástípusok sorrendjében.) #page#
Használt lakásoknál maradva, a legkisebb, legnagyobb és átlagos méreteket láthatjuk a fenti diagramon. A családi házaknál a legnagyobb a szórás. Ebből a kategóriából 24-540 négyzetméterig minden méretben történtek eladások, s az átlag 126 négyzetméter méretű volt. Ikerházak 30 és 260 négyzetméter között kerültek eladásra, az átlag 132 négyzetméteres volt. A panellakások méretének sávja a legszűkebb, itt 27 és 87 négyzetméter közöttieket adtak el az Otthon Centrum tanácsadói. Az utóbbi egy évben értékesített átlagos sorház mérete 105 négyzetméter, a társasházi lakásé pedig 58 négyzetméter volt.
Az eladott új családi házak kétharmada 100 és 200 négyzetméter közötti. Az ikerházak jellemzően 80-150 négyzetméter nagyságúak, akárcsak a sorházak nagy többsége. Az új társasházi lakások többsége, csakúgy, mint a használtak, 40-80 négyzetméter közé esik.
Az új családi házak közt már nem találunk 400 négyzetméter fölöttieket, bár az átlagos nagyságuk (136 négyzetméter) meghaladja a használtakét. Az ikerházak maximális mérete nagyobb ugyan, az átlag 20 négyzetméterrel kisebb, mint a használtaké. Az új sorházak maximális mérete és átlaga is kisebb a használtakénál. Az új társasházi lakások maximuma csaknem a fele a használtakénak, míg az átlag ugyanúgy 58 négyzetméter.
Szobaszám
Bár az elemzés célzottan csak a különböző lakástípusok és méretek közötti összefüggést vizsgálta, fontos megjegyezni, hogy a méret mellett vagy helyett egyre inkább a szobák száma kerül előtérbe vevői döntésekkor. Az új társasházi lakásoknál például tendencia, hogy azonos alapterületen, vagy a méret csupán csekély növelésével az eddig megszokotthoz képest plusz (fél)szobát alakítanak ki, javítva a lakás funkcionalitását.
(Itt elolvashatja, milyen ingatlanokat keresnek a külföldiek...)
