Magyarországon a 200-300 céget magába foglaló nagyvállalati szektor mellett több százezer kisvállalat működik, ebből a szempontból duálisnak mondható a gazdaság. A két vállalati forma között azonban az adózás szempontjából eddig nem tettek különbséget hazánkban annak ellenére, hogy pénzügyi sajátosságaik erősen eltérnek. 2013-tól azonban a kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója lehetőséget kínál a kisvállalatoknak és kisadózóknak arra, hogy válasszanak a számukra legkedvezőbb adózási lehetőségek közül.
Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője arról beszélt a „A munkahelyvédelmi akcióterv részletei” című konferencián, hogy a kisvállalati adó, amely egy pénzforgalmi szemléletű adó közelebb áll a vállalkozók igényeihez és az evával ellentétben alkalmas arra, hogy ösztönözze a beruházásokat és a foglalkoztatást. Ezeket az adókat kimondottan kis- és mikrovállalkozásokra szabták, ráadásul frissen alakult cégek is választhatják (az evát két éves működéshez kötik).
Azoknak, akik a kivát választják jövőre, igyekezni kell, hiszen december 1-20. között lehet rá bejelentkezni a NAV-nál, a pótjelentkezés határideje pedig január 15. Laki Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel az adónem kiválasztásánál minden vállalatnál pontos számításokra és több tényező figyelembe vételére van szükség, az adónem felfutásához, elterjedéséhez még pár évre biztosan szükség lesz.
Ennyit hozhat a kiva
Honyek Péter, az NGM osztályvezetője elmondta, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetésével 400 ezer önfoglalkoztató mikrovállalkozásnak nyújtanak majd segítséget abban, hogy könnyebben átlássák az adórendszert. A szakértő arról is beszélt, hogy a kata adózásra bármikor be lehet jelentkezni, azonban elképzelhető, hogy az evázók csak egész naptári évre választhatják az új adónemet. Véleménye szerint alapvetően akkor érdemes a katát választani, ha az éves árbevétel közel van a 6 millió Forinthoz.
A két új adónem finomhangolása a Parlament előtt lévő év végi adósaláta-törvényben még várható.
