Karagich István szerint a januári állampapír-visszaváltási adatok kedvező eredményei alapján még korai volna következtetéseket levonniuk az Államadósság-Kezelő Központ szakembereinek. Való igaz, hogy az akkori kifizetések zöme – hírek szerint kétharmada – a kincstári számlákon maradt, s egy részük más állampírba helyeződött át, ám ez a Blochamps Capital értékelése szerint inkább a kivárásnak betudható egyelőre: a vagyonosok egyrészt várták a későbbi lejáratokból érkező pénzeket, másrészt a forint gyenge árfolyama sem sarkallta őket jelentősebb vagyon transzformálásra.

A mostani helyzetben viszont a kisebb ajánlat már elgondolkodhatja az érintetteket azzal kapcsolatban, hogy búcsút mondjanak az állampapír-befektetéseknek. Ezt erősíti az, hogy az elmúlt hetekben a forint számottevően erősödött (egyes – alá nem támasztott – vélemények szerint részben jegybanki intervenciónak köszönhetően). Karagich István korábbi prognózisukat idézi, amely szerint 400 forint körüli árfolyam mellett akár 1500-2000 milliárd forintnak kereshetnek az állampapírok helyett deviza-alapú befektetést a korábbi tulajdonosok 2025 első félévében.

Ez azonban a szakember szerint messze nem jelenti azt, hogy az érintett összegek el is hagyják hazánkat: Karagich István arra számít, hogy a következő hetekben érdemben nő majd a deviza alapú befektetési jegyekbe áramló összeg – s jó eséllyel az ilyen konstrukciók száma is duzzad a befektetési szolgáltatóknál. Ha így lesz, az összességében kedvezőbb lesz a hazai pénzügypolitikára nézve is, hiszen a korábbi évek tapasztalata szerint a ténylegesen külföldre vándorló pénzek visszahozatalára nincs érdemi esély – márpedig 2023-ban és 2024-ben is 700 milliárd forintot meghaladó összeg ment ki Magyarországról, így pedig összességében a magyarok – döntő részben persze a szupergazdagok – pénzügyi vagyonának már több, mint 10 százaléka határainkon túl pihen befektetésekben. A következő hetekben el kell dőljön, hogy a hazai szolgáltatók képesek lesznek-e érdemi ajánlattal előrukkolni, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium finom piaci pressziója a szolgáltatókra eddig hatásosnak látszik, 3-4 vagyonkezelési szereplőtől eltekintve eddig a bankok rendkívül visszafogottan kampányolnak konkurenciaként az államkincstári megtakarítói pénzekért.