A kérdés nem az átlagos, kis összegű megtakarítókon van, a PMÁP birtokosok közel 65 százaléka, több, mint 350 ezer ember 10 millió forint alatti állampapír-vagyonnal rendelkezik. Az ő esetükben nem várható érdemi elfordulás az állampapírok felől – egyszerűen azért, mert számukra a Magyar Államkincstárban ingyenesen vezetett számlákon lévő pénz biztonsági tartalékként, s nem hozamoptimalizáló eszközként funkcionál. Ám ezek az ügyfelek a PMÁP állománynak mindössze 18 százaléka felett diszponálnak. A fontosabb, hogy miként döntenek a befektetésekről a privátbanki ügyfelek. A Blochamps korábbi számítása szerint a 100 millió fölötti állampapír-állománnyal mindössze az ügyfelek 1,45 százaléka bír, ám ez a szűk réteg a teljes PMÁP portfolió közel 24 százalékát birtokolja, ráadásul a leggazdagabb 5 százalék teszi majd zsebre idén a PMÁP kifizetések háromnegyedét.

A kérdés tehát inkább az, hogy extra hozamprémium nélkül is megmaradnak-e majd állampapírban a leggazdagabbak pénzei? Az érintett kör számára fontos lesz, hogy nyújt-e valamilyen érdemi alternatívát az állam a következő évre már visszafogottan kamatozó inflációkövető állampapír helyett. E tekintetben tűnik felettébb érdekesnek, hogy az Államadósság Kezelő Központ úgy döntött, a jelen pillanatban legjobb alternatívát kínáló, a kamatát negyedévente a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukciókon kialakult állampapír átlaghozamhoz kötött Bónusz Magyar Állampapír jelenlegi sorozatának értékesítését február 25-vel lezárja, s a szerdától kapható új sorozatban már egységesen 25 bázisponttal alacsonyabb, a 3 és 5 éves lejáratra egyaránt 1,25 százalékos kamatprémiumot fizet (meghagyva azt az opciót, hogy az ötéves konstrukcióban a 4. és 5. évben 1 százalékponttal 2,25 százalékra ugrik a többlethozam). Így csak a gyorsan ébredők élvezhetik a következő hetekben 7,5 százalékra futó kamatozású papír magasabb hozamát.