Abban az esetben, ha bírósági perre kerülne a büntetőügye, a lakosság több mint fele (56 százalék), a budapestieknek pedig közel kétharmada (65 százalék) saját ügyvédet fogadna. A megkérdezettek harmada (32 százalék) az állam által kirendelt védőt választaná, míg minden tizedik nyilatkozó (11 százalék) önmagát képviselné a vádlottak padján. Ragány Zoltán az eredmények kapcsán kiemelte, hogy az olyan bűncselekmények esetén, ahol öt évi vagy annál súlyosabb szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi a törvény, nem is lehetséges, hogy a vádlott önmagát képviselje, védje a bíróságon.
Tízből kilenc válaszadó szerint egy tárgyalás kimenetelében kulcsfontosságú lehet, hogy tapasztalt védő képviselje a gyanúsítottat, hiszen ezen múlthat, hogy elítélik-e vagy nagyban változtathat a büntetés mértékén. Csupán a magyarok tizede véli úgy, hogy nincs hatással a jogi képviselő személye az ügy kimenetelére. Ennek megfelelően az ügyvédtől elsősorban szakértelmet (69 százalék), valamint jó érvelési készséget (52 százalék), tapasztalatot (36 százalék), kiváló helyzetfelismerést (31 százalék) és küzdeni akarást (28 százalék) várnak el, míg legkevésbé együttérzésre számítanak tőle (10 százalék).
A kutatásban résztvevők szerint a lakosság széleskörű jogismeretét leginkább a közép- és általános iskolai oktatással, ingyenes online ismeretterjesztő kurzusokkal, jogi témájú TV- és rádióműsorokkal, illetve cikkekkel lehetne látványosan javítani.
