A magyarok harmada egyáltalán nem tudja, hogy egy letartóztatás, házkutatás vagy beidézés során milyen jogok illetik meg. Tízből négy (43 százalék) válaszadó csupán hallomásból, ismerősöktől vagy filmekből szerzett egy-két információt, de nem biztos benne, hogy helytállóak az ismeretei. A megkérdezettek alig negyede (24 százalék) véli úgy, hogy teljesen tisztában lenne a jogaival, ha hasonló helyzetbe kerülne. Az életkor és az iskolai végzettség nagyban befolyásolja, hogy miként mérik fel az emberek az ilyen jellegű tudásukat. Míg a 8 osztályt végzettek (36 százalék) és a tinédzserek (16-19 év, 29 százalék) a legmagabiztosabbak a jogi felkészültségüket illetően, addig a diplomások (19 százalék) és a 40-59 év közöttiek (20 százalék-24 százalék) tartják magukat a legkevésbé felkészültnek, ha eljárnának velük szemben a hatóságok.
Amennyiben meggyanúsítanák az illetékes szervek, a magyarok döntő többségének (69 százalék) nincs elérhetősége olyan ügyvédhez, akihez fordulhatna. Ez különösen igaz a településen, községben élőkre (75 százalék) és az általános iskolai végzettségűekre (76 százalék). Mindössze a válaszadók tördekének (9 százalék) van saját ügyvédje és alig negyede (23 százalék) ismer jogi szakértőt, akit felhívhatna ilyen helyzetben.
„Ha bármilyen okból őrizetbe vesznek vagy akárcsak előállítanak valakit a hatóságok, fontos, hogy az érintett tisztában legyen azzal, hogy joga van megtagadni a vallomástételt és kérheti, hogy ügyvédet biztosítsanak számára. Ilyenkor érdemes jogi szakértő segítséget kérni, mivel az ilyen jellegű eljárások során kritikus, hogy megfelelő védelmet kap-e az érintett” – hangsúlyozta Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember tapasztalatai szerint is azok többségének, akik ellen eljárás indul, nincs elérhetősége jogi képviselőhöz, akinek mégis, annak azért van, mert már kerültek hasonló helyzetbe.