A Vörös-tengeren, ahol a globális konténeres áruforgalom 21 százaléka halad át, most valóban gond van. Némely érintett ország pedig különösen veszélyeztetett. Közülük is kiemelkedik Egyiptom. A Szuezi-csatorna Egyiptom egyik fő devizaforrása. A kairói kormány bejelentette, hogy a csatornából származó bevételek idén eddig 40-50 százalékkal csökkentek. Egyes források Egyiptom veszteségét 315 millió dollárra becsülik a Vörös-tengeri zavargások miatt. Azonban nem Egyiptom az egyetlen érintett – a globális kereskedelem egésze bajban van.
Hogyan alakul majd a világkereskedelem és a magyar külkereskedelem?
Az ENSZ legutóbbi becslése szerint a Szuezi-csatornán áthaladó kereskedelmi forgalom több mint 40 százalékkal esett vissza. A Vörös-tenger a szénhidrogének, főként a kőolaj és a földgáz egyik fő kereskedelmi útvonala, és fontos továbbá az Európába tartó gabonafélék számára is. Egy átlagos időszakban az EU teljes búzaimportjának mintegy 4,7 százaléka halad át a szoroson. A Bab El Mandeb-szoros fontos a nemzetközi kereskedelem szempontjából, viszont nem stratégiai jelentőségű, mivel a hajók a Jóreménység-foknál áthaladva ki tudják kerülni.
Az említett kerülő átlagosan 15-20 nappal hosszabbítja meg az utat, ellenben az áruk biztonságban megérkeznek. Jelenleg így aztán ez egy gyakran használt útvonal. E miatt az Ázsiából/Ázsiába irányuló import és/vagy export tevékenységet folytató érintett magyar vállalatok számára magasabbak a költségek és megnövekedett a szállítási idő.
Természetesen a nemzetközi kereskedelem ismét alkalmazkodott a térség növekvő geopolitikai kockázataihoz. A szállítási költségek – jelentős megugrást követően – csökkenni kezdtek, bár még nem érték el a válság előtti szintet. A Drewry jelentés, amely nyomonköveti a 40 láb hosszú konténerek nyolc fő útvonalon keresztüli szállítási költségeit, beleértve az azonnali és a rövid távú szerződéses árakat is, a múlt héten 3 százalékkal, 2836 dollárra csökkent.