Több szempont mentén alakult a múlt héten az Országgyűlés által megszavazott törvénycsomag és a korábban elfogadott módosítások. Egyrészt olyan, a reálfolyamatokhoz illeszkedő szabályok kialakítására törekedtek a jogszabályok előkészítői, amelyek valós megoldásokat jelenthetnek korábban nem kezelt kérdésekre, gondolva itt elsősorban a vállalkozások adózására, az új adónemek (a kisadózók tételes adója – kata – és a kisvállalati adó – kiva) bevezetésére. A másik szempontrendszer, amely a változásokat befolyásolhatta a fiskális és költségvetési folyamatok Európai Uniós követelményeknek megfelelő mederbe terelése, a harmadik az adminisztrációs terhek csökkentése – foglalta össze tömören Gerhát Mihály.
Az első szempontrendszert illetően a megszületett megoldások alapvetően pozitívan értékelhetők a szakértő szerint: a bevezetésre kerülő új adónemek igen széles vállalkozói kört fednek le. A kata megoldás lehet mindazoknak, akik eddig minimálbéren voltak bejelentve, illetve esetlegesen egyáltalán nem szerepeltek az adózási térképen (például kisipari munkát végző szolgáltatók).
A kiva pedig egy teljesen új módszer az 500 milliós árbevétel alatti, maximum 25-50 főt foglalkoztató vállalkozásoknak. (Az adó hatálya alá akkor lehet bejelentkezni, ha az alkalmazottak száma 25 fő alatt van, de ezt követően a létszám maximum 50 főig bővülhet.) Elsősorban olyan cégeknek érdemes Gerhát Mihály szerint a kivát választania, ahol több az alkalmazott, s bérezésük magasabb: például tanácsadók, ahol az élőmunka drágább, vagy olyan kisebb termelő üzemek, ahol jól képzett munkaerőt foglalkoztatnak. Ennél az adónemnél ugyanis a nyereség után fizetendő adó ugyan meghaladhatja a nem pénzforgalmi szemléletű nyereségre vetített adókulcsot (a társasági adó – tao - ebben az árbevételi kategóriában 10 százalék, míg a kiva 16 százalék), ám az alkalmazottak után fizetendő 28,5 százalékos teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) kiváltható a 16 százalékos kivával.
Előnyben a hazai alapítású vállalkozások
A megoldás egyébként elsősorban a magyar tulajdonú nagyobb vállalkozásoknak kedvez, a nemzetközi vállalatok hazai érdekeltségei nem jelentkezhetnek be hatálya alá – hívta fel a figyelmet a szakértő. A szabályok értelmében ugyanis a kapcsolt vállalkozásoknál az árbevételt együttesen veszik figyelembe, tehát külföldi cégek leányvállalatai csak akkor jelentkezhetnek be a kiva hatálya alá, ha a csoport árbevétele együttesen alacsonyabb 500 millió forintnál.
Az előnyök – s a megfogalmazódó valós igényekre vonatkozó törvényalkotási gondolkodás példái - között mindenképpen kiemelésre érdemesnek tartotta Gerhát Mihály megemlíteni a pénzforgalmi személetű adózás lehetőségének bevezetését általános forgalmi adó esetében. Ez jelentős áfa finanszírozási terhet vehet le az adózók válláról, amely jellemzően a kisebb vállalkozások, adóalanyok életét nehezítette eddig.
A fiskális és költségvetési bevételek alakulásával összefüggő módosításokat illetően a vállalkozókat közvetlenül érintő változások közül a szakértő kiemelte, hogy a pénztárgépeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal való összekötése az adóbehajtás hatékonysága szempontjából ugyan kedvező lépés, ám bevezetése számottevő kezdeti költséget jelenthet majd az adózóknak.
A különadók, a tranzakciós illeték, s egyéb forgalmi típusú elvonások ugyanakkor költségnövelő tényezők lehetnek. A szuperbruttó teljes kivezetésének és a tb plafon eltörlésének együttes hatása a 202 ezer és körülbelül 1 millió forint közötti bérkategóriában jelent majd nettó bérnövekedést 2012-höz képest a következő évben.
A harmadik lehetséges szempont, az adminisztráció csökkentésének igénye azonban nem feltétlenül járt sikerrel a szakértő szerint. Ugyan pozitív irányt jelentő elem a valóban egykulcsossá váló személyi jövedelemadó, ami azonban az adminisztráció terén ténylegesen nem jelent könnyebbséget, miközben számos új kötelezettség jelent meg.
Összességében tehát a 2013-tól életbe lépő változások a vállalkozók egyes csoportjainak igényeire választ adhatnak, mindezzel párhuzamosan azonban érdemben nő az összesített elvonás mértéke, ami mellett a forgalmi típusú adók beépülnek az árakba, bár hatásuk nem mindenhol érezhető közvetlenül - szögezte le Gerhát Mihály.
