A bejelentési kötelezettség nemcsak a bankjegyekre és érmékre vonatkozik. A szabályozás kiterjed többek között a bemutatóra szóló értékpapírokra, az utazási csekkekre, az anonim feltöltőkártyákra, sőt bizonyos aranyrudakra és aranyérmékre is.

A nyilatkozatban részletes információkat kell megadni: honnan származik a pénz, mi a felhasználás célja, milyen útvonalon szállítják, és ki a tényleges tulajdonosa.

„A hatóságok nemcsak az összeget nézik, hanem a teljes történetet. Ha a pénz eredete vagy a tranzakció célja nem világos, az már önmagában kockázati jel lehet a pénzmosás elleni rendszerben” – teszi hozzá Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML).

Súlyos ára lehet a szabályszegésnek

A készpénzszállítás szabályainak megszegése nem pusztán adminisztratív hiba. A következmények komolyak lehetnek. A hatóságok közigazgatási bírságot szabhatnak ki, amely az eltitkolt összeg jelentős részét elérheti. Emellett a pénzt ideiglenesen lefoglalhatják, és ha felmerül a bűncselekmény gyanúja, büntetőeljárás is indulhat.

„A készpénz az egyik legnehezebben nyomon követhető fizetési forma, ezért a bűnözői hálózatok gyakran ezt használják illegális jövedelmek mozgatására. Éppen ezért a hatóságok világszerte rendkívül szigorúan kezelik az ilyen tranzakciókat” – mondja Dr. Tóth Judit Lenke.

A pénzmosás a magyar büntetőjog szerint súlyos bűncselekmény, amely akár többéves szabadságvesztéssel is járhat.