Két kakukktojást leszámítva csak a jobboldal sajtója vett részt az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tudományos Innovációs Ügynökség és magyar megfelelője vezetőinek közös sajtótájékoztatóján április 15-én délután. Vélhetően ezt érezhette meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, s inkább nem ment el a moszkvai vendégeknek és budapesti újságíróknak szervezett ezen rendezvényre a Bagolyvár Étterembe, ám magához invitálta a delegáció vezetőit, illetve a házigazda Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökét.

A protokoll tehát nem maradt el, vélhetően azért sem, mert Magyarország volt a kezdeményezője a közelmúltban annak, hogy az orosz nanotechnológiai kutatás és fejlesztésből mi is kapacitálhassunk. Ezért Moszkvában, Gyurcsány Ferenc közelmúltban tett látogatásakor tárgyalásokkal és megállapodások megkötésével el is indították az együttműködést. A folytatás az, hogy Budapestre látogatott Szergej Nyikolajevics Mazurenko, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tudományos Innovációs Ügynökség vezetője, aki a borsodi megyeszékhelyen folytatja vendégeskedését: az ottani Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány létesítményeiben elindítják a közös nanotechnológiai fejlesztéseket. Várhatóan előre remélt tulajdonságokkal rendelkező új anyagok jönnek létre a miskolci intézményben folyó fejlesztések eredményeként, de ezt természetesnek is tartja Szergej Nyikolajevics Mazurenko, hiszen az együttműködés részben arról szól, hogy különleges tehnológiai eszközökkel - speciális mikroszkóppal - szállnak be az oroszok a nálunk folyó munkába. Vélhetően a gyógyszeripar nyer azon, hogy kialakul ez az együttműködés a két ország között, először bizonyos anyagokat, majd szenzorokat hoznak létre, s végül az ipari, gyógyászati hasznosításra is kitérnek. Az atom-, illetve molekulaegyesítés technológiájának alkalmazása területén Oroszország világszerte elismerten kimagasló eredményekkel rendelkezik, s javarészt alapkutatásokban jeleskedtek eddig. Az alkalmazott kutatás területén viszont hasznosak számukra a partneri kapcsolatok. Természetesen számos produktumukat az együttműködés ellenére sem hozzák el Magyarországra, de arra van esély, hogy például a miniatűr akkumulátorok élettartamát megsokszorozó - nanotechnológiai - eljárást megismerjük mi is.

Sem az orosz vendég, sem meghívója, Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke nem gondolja, hogy az Európai Unió tudományos kutatásokat is finanszírozó forrásainak bekapcsolásával folyhatna az együttműködésük. Egyelőre annak lesz jelentősége, hogy az ősszel már "termelő" miskolci egyetemi hátterük új anyagokkal, praktikusan előbb-utóbb gyártással és persze az oktatással veti meg a lábát a piacon.

Maga a moszkvai intézet is új, hiszen körülbelül egy éve hozták létre. Vezetője azt tartja fontosnak, hogy a kormányzati hátterű szervezet menedzselni legyen képes a technológiai folyosóba bekerülő tudományos eredményeket. Szergej Nyikolajevics Mazurenko elmondása szerint ez annyit tesz, hogy a produktumot a tudományos technológiai fejlesztési fázisokon keresztül a termelésre alkalmassá tételig folyamatosan segítik. A moszkvai kormányzati intézmény vezetője elmondta, hogy a nanotechnológián kívül további öt területnek adnak elsőbbséget. Ilyen az információs technológia, az élettudományok területe, a takarékos technológiák - benne a hidrogénenergia - kutatása, a természethasznosítás és - ide sorolta Szergej Nyikolajevics Mazurenko - a terrorizmus elleni küzdelem.