Habár az elmúlt évek során az adóbevallással kapcsolatos tájékoztatás széleskörűbb lett, valamint a kapcsolódó folyamatok az elmúlt évek során egyszerűsödtek, hasznos lehet a bevalláskészítés során a bevallási tervezettel, az igénybevehető adókedvezményekkel vagy épp a nem munkaviszonyból származó jövedelmek adózásával kapcsolatban tájékozódni - hívja fel a figyelmet a Deloitte

A NAV idén korábban, már március 1-től elérhetővé tette a munkáltató, kifizető által megadott adatok alapján a szja-bevallási tervezetet elektronikus felületén a magánszemélyeknek, mezőgazdasági őstermelőknek, áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak.

(Fotó: Pixabay)

A magánszemélyeknek, akiknek volt munkahelyük és kaptak munkabért, valamint a főállású katás egyéni vállalkozóknak, akik más jövedelmet nem szereztek 2021-ben, a tervezet 2022. május 20-án automatikusan bevallásá válik külön jóváhagyás nélkül, amennyiben azt nem írják felül, vagy nem nyújtanak be külön szja-bevallást.

Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek nem válik automatikusan bevallássá a tervezetük, nekik továbbra is önállóan kell bevallaniuk a tevékenységből származó jövedelmüket, az adóhivatal nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve.

Igénybe vehető kedvezmények

A 2021-es adóévre vonatkozóan továbbra is igénybe vehetők adóalap-kedvezmények, amelyeket meghatározott sorrendben kell érvényesíteni:

1. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. személyi kedvezmény,
3. első házasok kedvezménye,
4. családi kedvezmény.

A kedvezményre jogosíthat többek között a glutén- és a laktózérzékenység is. Amennyiben az adóév elteltével utólag kerül megállapításra a kedvezményre való jogosultság, az orvosi igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény visszamenőleg, az adóbevallás önellenőrzésével érvényesíthető elévülési időn, azaz 5 éven belül. Továbbá, az elévülési időn belül az önkéntes pénztári (pl. egészségpénztár) befizetések utáni kedvezmények is érvényesíthetők utólag, amennyiben a magánszemély elmulasztotta adóbevallásában jelölni jogosultságát a kedvezményre.

A fentieken túl, azok, akik a 2021-es év bármely napján családi kedvezményre jogosultak és 2021-ben összevont adóalapba tartozó jövedelmet szereztek (pl. munkabér, megbízási díjat, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, őstermelői jövedelm, vállalkozói kivét) jogosultak adó-visszatérítésre legfeljebb 809 ezer forintig. A visszatérítés a külön adózó jövedelmek (pl. ingatlan eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból nem vehető igénybe. Fontos, hogy a visszatérítés a családi kedvezményre jogosult magánszemélynek akkor is jár, ha a családi kedvezményt nem érvényesítette vagy nem ő veszi igénybe.

Amennyiben a magánszemély már év közben érvényesített adóalapot csökkentő kedvezményt, a kedvezményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont adóelőleg jár vissza az adó-visszatérítésre jogosultnak. Megjegyzendő, hogy amennyiben az adó-visszatérítés miatt az összevont adóalap adója nulla lesz, a magánszemély nem tehet rendelkező nyilatkozatot, mint pl. önkéntes kölcsönös pénztári vagy nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot. Azonban az adó 1+1 százalékára vonatkozó rendelkezés megtehető a megállapított adó összegére, az adó-visszatérítés figyelembevétele nélkül.

Az adóhivatal azoknak az adó-visszatérítésre jogosult magánszemélyeknek, akiknek 2021-ben a munkbérből levont adóelőleget a kifizető feltüntette a havi adó- és járulékbevallásban és adatot szolgáltatott arról, hogy a magánszemély családi kedvezményt vesz igénybe év közben, vagy a családi pótlékot folyósító szerv az ellátásban részesülő magánszemélyről adatot szolgáltattak és utalási adatuk ismert volt, 2022. február 15-ig kiutalta az adó-visszatérítés összegét.

Továbbá, azon magánszemélyek is eddig az időponti kapták meg az adó-visszatérítés összegét, akik 2021. december 31-ig nyilatkoztak arról, hogy családi kedvezményre jogosultként adó-visszatérítés illeti meg őket.

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről az adóhivatalnak nincs információja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizették meg a személyi jövedelemadót és nincs munkaviszonyuk vagy kifizetőtől származó jövedelmük, az adóbevallásukban vagy a tervezet kiegészítésével igényelhetik meg az adó-visszatérítést.

„Amennyiben a magánszemély nem ért egyet a kiutalt adó-visszatérítés összegével vagy olyan jövedelme is van, amely után ő fizeti meg az adóelőleget, lehetősége van arra, hogy az adóbevallási tervezete kiegészítésével vagy önállóan benyújtott 21SZJA jelű bevallásában igényelje vagy módosítsa a visszatérítés összegét” - hívja fel a figyelmet Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Munkaviszonyuk mellett sokan jutnak bevételhez egyéb forrásokból, mint például ingatlan bérbeadásából. Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély szálláshely kiadása esetén választhatja a szobánként 38 400 forint tételes átalányadózás lehetőségét, vagy hasonlóan az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetén az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti tételes költségelszámolást vagy 10 százalékos költségelszámolást is.

Ebben az esetben a magánszemély a költségek elszámolását követően fennmaradó bevételre számított 15 százalék személyi jövedelemadót minden negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizeti, valamint az éves szja-bevallásban is feltüntetni.

Fontos, hogy a választott elszámolási módot az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre azonosan kell alkalmazni. Amennyiben a magánszemély a tételes átalányadózást választja, úgy egyéb felmerülő költséget nem tud elszámolni.

A külföldi befektetésekből származó 2021-ben megszerzett jövedelem bevallásának és adózásának vonatkozásában is körültekintően szükséges eljárniuk az adózóknak, tekintettel arra, hogy a NAV automatikus információcsere keretében a magyar magánszemélyek külföldi jövedelmeiről most már rendszeresen kap adatot.

„Az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a külföldről származó bevételek megfelelően szerepelnek-e a magánszemélyek adóbevallásában. Abban az esetben, ha a bevallásban egyáltalán nem, vagy csak részben szerepelnek a külföldről származó jövedelmek, úgy a NAV jogkövetési vizsgálatot, de akár adóellenőrzést is indíthat a magánszemélyekkel szemben” – mutatott rá Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

 Újdonság, hogy 2022. január 1-jétől szabályozásra került a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem az szja törvényben. Az új szabályozás értelmében, a jövedelem után 15 százalék szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségeket el lehet számolni és alkalmazható adókiegyenlítés is. Adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a “kriptovilágból”, ameddig a kriptoeszköz kriptoeszközre kerül átváltásra, az ügylet adómentes.

Az átmeneti rendelkezés szerint, a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat már a 2021. adóévre is lehet alkalmazni, így a kriptoeszköz átruházásából, átengedéséből megállapított jövedelem a 2021. évre vonatkozó szja-bevallásban is feltüntethető. Abban az esetben, ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, annak ügyleti eredményét majd a 2022. évi ügyleti eredményként veheti figyelembe.

Továbbra is lehetőségük van a már korábban elfogadott és hatályban lévő jogszabályok által kínált könnyítési lehetőségek igénybevételéhez azoknak a magánszemélyeknek, akik adóbevallásuk elkészítésével, az adókötelezettség megfizetésével nehézségbe ütköznek. Bizonyos esetekben az szja-bevallás benyújtásának késedelmével, valamint az esetleges bírságok, pótlékok megfizetésével kapcsolatban a magánszemélyeknek lehetőségük van kimentési lehetőséggel élni.

Könnyítések is kérhetők

 Az szja törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény lehetőséget biztosít igazolási kérelem benyújtására, amennyiben a (nem ÁFA köteles) magánszemélynek az szja-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak a rendelkezésére és emiatt előreláthatólag nem tudja bevallását határidőben benyújtani, a tervezetet felülvizsgálni. Fontos, hogy a bevallás benyújtásának késedelméről a benyújtásra előírt határidőn belül szükséges a bejelentést megtenni a NAV felé, azaz május 20. előtt.

Az igazolási kérelemről az adóhivatal egyedileg dönt, azonban a kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a mulasztást azzal menti ki, hogy az adókötelezettség megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.  Amennyiben a magánszemély az szja-bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári évének november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.

Abban az esetben, ha a magánszemélynek az szja-bevallás benyújtásával egyidejűleg adófizetési kötelezettsége is keletkezik, késedelmes fizetés esetén nem kell késedelmi pótlékot fizetnie arra az időszakra, amelyre a késedelmét igazolta. Az igazolásnak csak abban az esetben van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok (vis maior) idézte elő.

A fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelem benyújtható elektronikusan vagy papír alapon postai úton az adóhivatal felé. Fontos, hogy a mérséklés vagy elengedés csak lejárt esedékességű, ki nem egyenlített tartozásra engedélyezhető és magánszemélyek esetén feltétel a megélhetés veszélyeztetettsége. Amennyiben a magánszemély fizetési könnyítést, azaz részletfizetést vagy halasztást kérvényez, feltétel az átmeneti fizetési nehézség fennállása.

Továbbá, amennyiben a magánszemély adózó a már folyamatban lévő fizetési könnyítést a járvány okozta nehézségek miatt nem tudja teljesíteni, kérheti a tartozás átütemezését is. Lehetőség van az általános szabályoktól eltérő fizetési kedvezmény engedélyezésére is a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezései alapján. Ilyen esetben a magánszemélynek kérelmet kell előterjeszteni és a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy a fizetési nehézsége a veszélyhelyzetre vezethető vissza. Az ilyen jellegű kérelem 2022. június 30-ig terjeszthető elő.