„Soha rosszabb évet, mint a 2001-es volt” – vezette be gondolatmenetét Varga Mihály. Kiemelve, hogy a 4 százalék körüli gazdasági növekedés úgy következett be, hogy mellette a gazdasági egyensúlyi helyzet sem romlott. Az exportunk tíz, a belföldi felhasználás három százalékkal nőtt, és bár a bruttó hazai termék növekedésében az ipar súlya kisebb, mint korábban, ez pozitívan értékelendő, miután annak köszönhető, hogy egyrészt a mezőgazdaság hat százalékkal nőtt – rácáfolva a kedvezőtlenebb várakozásokra -, másrészt az építőipar szintén plusz tíz százalékot teljesített.
Varga Mihály szerint az a tény, hogy a munkanélküliség (értelemszerűen a regisztrált munkanélküliekről van szó – a szerk.) tizenkét százalékkal csökkent, s így jelenleg 5,7 százalékos, bizonyítja, hogy a minimálbér tavalyi jelentős megemelése nem járt tömeges elbocsátásokkal. A bruttó átlagkeresetek 16,5 százalékos növekedése pedig azért is figyelemre méltó, mert 2001-ben először volt magasabb a keresetnövekedés a közszférában (19,2%) mint a versenyszektorban, illetve mert nem okozott egyensúlyi gondot.
A beruházások 5-7 százalékos növekedése szintén kedvező, aminek az eléréséhez a pénzügyminiszter szerint nagy mértékben hozzájárult a Széchenyi terv.
„ Az infláció alakulása, az év végi 7 százalék igazolta a várakozásainkat” – fogalmazott Varga Mihály -, „így a magyar gazdaság rácáfolt arra a közgazdasági alapfeltevésre, hogy a dezinfláció és a tartós növekedés kizárja egymást.” Tavaly a második félévben pedig kifejezett árstabilitás volt.
Az államháztartási hiány 3,3 százalékos volt 2001. végén, miközben a terv 3,4 százalék volt – emelte ki a fontosabb adatok közül a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ezen belül a központi költségvetés helyzete alakult kedvezőbben, míg az önkormányzatoké és a társadalombiztosításé kedvezőtlenebbül.
„2002-ben nem számolunk fordulattal, továbbra is négy százalék körüli gazdasági növekedésre számítunk” – folytatta Varga Mihály, amit az alapoz meg, hogy hosszú távon, tehát ez év második felétől a világgazdasági konjunkturális kilátások is kedvezőek, hogy a Széchenyi program eredményei most érnek be fokozatosan, illetve hogy a dezinfláció várhatóan folytatódik.

„Jegybanki szempontból nagyon könnyű összefoglalni a múlt évet” – vette át a szót Járai Zsigmond . Azaz a 2001-ben kitűzött monetáris cél nem változott, eszerint 2006-ban a forintot is felválthatja az euró. (Ennek persze az a feltétele, hogy 2004-ben az EU tagjává váljunk.)
Ennek érdekében módosult tavaly a jegybanktörvény, ami a bankelnök szerint biztosítja az MNB függetlenségét; ezt szolgálta és szolgálja a kormány és jegybank összhangban lévő monetáris politikája, ezen belül a sávszélesítés, a kamatszint alakulása. A magyar bankrendszer illetve pénzügyi közvetítő rendszer erős és stabil – szögezte le Járai. És a forint +7 százalékos erősödése is úgy következett be 2001-ben, hogy az nem okozott zavart a gazdaságban. (Ezt bizonyítja a jegybank elnöke szerint, hogy a vámszabadterületen kívüli export, ami főként a kis-és középvállalkozások exportja, nagyobb mértékben nőtt, mint a vámszabadterületeken belüli, jellemzően multiké.)
A gazdasági növekedés tartós egyensúlyát az árfolyam oldaláról semmi nem fenyegeti – hangsúlyozta Járai Zsigmond -, cáfolva azokat a kósza híreket, hogy bármiféle beavatkozást fontolgatna a jegybank.
Kérdésekre válaszolva Járai Zsigmond megerősítette, hogy a jegybanknak nincsenek árfolyam-célkitűzései, hanem inflációs törekvései vannak, azaz 2002-re 4,5 százalék körüli átlagos árnövekedésnél nem lehet több, 2003-ban pedig 3,5 százaléknál.

„Részben a globális, részben a belföldi piacokra kell továbbra is alapozni a gazdasági növekedést – mondta Matolcsy György -, mivel ez már 2001-ben is jól működött, és a lassuló világgazdasági helyzetben ezért tudott a magyar gazdaság kiemelkedően teljesíteni.” Továbbá: „2001. A hazai tulajdonú gazdaság megerősödést hozta, ami az export alakulásából látható.” A harmadik nagyra értékelendő dolog a gazdasági miniszter szerint „a kormány és a jegybank bátor kamatpolitikájának köszönhető fordulat az infláció alakulásában”. Végül, de nem utolsó sorban Matolcsy György úgy fogalmazott, hogy 2001. Az összefogás éve is volt , az üzleti szektor, a bankszektor, az önkormányzatok, a polgárok és a kormány között, hiszen a Gazdasági Tanácsban határoztuk el, hogy megtörjük az inflációt…”
Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hogy eddig mintegy 100 milliárd forintot ítéltek oda a Széchenyi terv keretében a különböző beruházási pályázatokon, amiből eddig „már” 5 milliárdot folyósítottak. Ezzel a tárca elégedett, hiszen a pályázati feltételek szerint a beruházónak előbb a saját erőt kell felhasználnia, és utána juthat az állami pénzhez, ami lassítja ugyan a pályázatok átfutási idejét, de „így helyes”.

A magyar gazdaságról (a GM értékelése)

A jegybank 2001-2002. évi tevékenységéről