Az Európai Parlament (EP) csütörtökön Strasbourgban túlnyomó többséggel megszavazta az erről szóló tervezetet - azzal, hogy míg az EU "kormánya", az Európai Bizottság évi egymillió fős forgalomnál húzná meg a határt, az EP-képviselők csak az ötmilliósnál nagyobb utasforgalmú repülőterekre terjesztenék ki az irányelvet.
Az immár második olvasati tárgyalás során az EP - a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal egyetértésben - úgy ítélte meg, hogy a repülőtéri díjakról szóló jogszabálynak az évi egymilliónál kevesebb utast fogadó repterekre történő kiterjesztése feleslegesen róna adminisztratív és bürokratikus terheket olyan piaci szereplőkre, amelyek földrajzi és egyéb strukturális tényezők miatt amúgy sincsenek versenyben a nagyobb légikikötőkkel. Az irányelv ugyanakkor utasforgalomtól függetlenül kiterjed majd minden egyes EU-tagállam legnagyobb repülőterére.
Nem terjed ki az irányelv hatálya a mozgáskorlátozott vagy más fogyatékkal élő utasok különleges ellátása miatti illetéktöbblet fizetésére.
Az uniós jogszabály által érintett repülőterek a következők: Alicante, Amszterdam, Athén, Barcelona, Berlin (Schönefeld és Tegel), Bécs, Birmingham, Bristol, Brüsszel (Zaventem), Budapest, Bukarest, Burgasz, Catania, Dublin, Düsseldorf, Edinburgh, Faro, Frankfurt, Glasgow, Gran Canaria, Hamburg, Hannover, Helsinki, Iraklion, Koppenhága, Köln/Bonn, Lanzarote, Larnaka, Lisszabon, Ljubljana, London (Gatwick, Heathtrow, Luton, Stansted), Luxembourg, Lyon, Madrid (Barajas), Manchester, Marseille-Provence, Málaga, Málta, Milánó (Linate és Malpensa), München, Newcastle, Nizza, Páfosz, Palma de Mallorca, Párizs (Charles de Gaulle és Orly), Pozsony, Prága, Riga, Ródosz, Róma (Fiumicino), Stockholm, Stuttgart, Szófia, Tallinn, Temesvár, Tenerife, Toulouse (Blagnac és CCER), Varsó, Várna, Velence, Vilnius.
A parlamenti vitában az európai néppárti frakció egészének vezérszónokaként szólalt fel Becsey Zsolt, aki helyesnek tartaná, ha mielőbb alkalmazni lehetne az új jogszabályt. Megfogalmazása szerint egyfelől azt kell elkerülni, hogy "erőfölényével visszaélve valamely ragadozó légitársaság egy másikkal szemben ugyanolyan szolgáltatásért alacsonyabb árakkal előnyt szerezzen a kliensekre áhítozó reptereknél". Szerinte "egyúttal azt is elkerülhetjük, hogy a repterek átláthatatlan és önkényes, sokszor ugrásszerű áremeléseket hajtsanak végre". "A cél mindkét esetben az, hogy a fogyasztó európai polgárok csak azt fizessék ki, amit valóban igénybe vettek" - tette hozzá.
