Tovább dolgozhatnak a kint élő magyarok?
Az Egyesült Királyságban dolgozó magyar állampolgárok többsége nem rendelkezik tartózkodásra jogosító okmánnyal, nekik a letelepedett státusz megállapítását kell kérniük, legkésőbb 2020. december 31-ig (feltéve, hogy már a kilépés dátuma előtt kiköltöztek). Letelepedett (settled) státusz legalább 5 év tartózkodás esetén kérhető, letelepedés előtti (pre-settled) státusz pedig már 5 évnél rövidebb tartózkodás esetén is. Mindkét státusz jogosít munkavállalásra (előbbi határozatlan időre, utóbbi legfeljebb 5 éves időtartamra).
Azok a magyarok, akik rendelkeznek tartózkodásra jogosító okmánnyal, két kategóriába sorolhatók. Az általában 5 év tartózkodás után kérhető permanent residence document esetén is csak 2020. december 31-ig lehet az Egyesült Királyságban tartózkodni, ezt követően szintén letelepedett státusz megállapítását (vagy állampolgárságot) lehet kérni. Indefinite leave to remain vagy indefinite leave to enter státusz esetén 2020. december 31. után is lehet kint tartózkodni, az ilyen státuszban lévőknek nincs teendőjük.
A Brexit után érkező magyarok is dolgozhatnak kint?
Az újonnan érkezők már csak engedéllyel fognak tudni munkavállalási célból az Egyesült Királyságban tartózkodni.
Itt élő britek dolgozhatnak Magyarországon?
Ha a kilépés előtt a regisztrációs igazolás iránti kérelmet benyújtották – ami egy viszonylag egyszerű folyamat –, foglalkoztatásuk (átmenetileg) továbbra is engedélymentes marad. A kilépés napjáig kiadott regisztrációs igazolás (illetve tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya) a kilépést követő 3 évig érvényben marad, ezt követően nemzeti letelepedési engedély könnyített megszerzésére lehetséges, nemzeti letelepedési engedély esetén pedig a továbbiakban is munkavállalási engedély nélkül foglalkoztathatók.
A kérelmet a kilépésig nem benyújtó vagy újonnan érkező brit állampolgárok sokkal nehezebb helyzetben lesznek, külföldi (ún. harmadik országbeli) személyként magyarországi munkavállalásuk és letelepedésük alapvetően engedélyhez kötött lesz. Az engedélykérés egy bonyolult és hosszadalmas (3-6 hónapos) procedúra. Rendkívül alaposan igazolni kell a tervezett munkaviszonyt, a magyarországi megélhetés anyagi fedezetét, a lakhatást és a teljes körű egészségbiztosítást.
Magyarországi ingatlant vásárolhatnak a brit állampolgárok?
Míg EU állampolgárként engedély nélkül szerezhetnek magyarországi ingatlant, a kilépést követően a britek magyarországi ingatlanszerzése kormányhivatali engedélyhez lesz kötve. Ez hosszabbá, költségesebbé és bizonytalanabbá teszi az ingatlanvásárlást. A jelenleg gyorsan pörgő lakáspiacon jelentősen beszűkítené a potenciális vásárlók mozgásterét a 45 napos ügyintézési folyamat. Mindez inkább a lakóingatlanok vásárlására vonatkozik, hiszen kereskedelmi ingatlant külföldi szereplők általában magyar cégeken keresztül vásárolnak.
Bár a feltételek rendkívül szigorúak, EU állampolgárként elviekben szerezhetnek magyarországi termőföldet brit állampolgárok, a kilépést követően erre egyáltalán nem lesz lehetőségük.
Veszélyben vannak az Angliában bejegyzett cégek?
Az Angliában bejegyzett, de Magyarországról irányított cégek a magyar joggyakorlatnak megfelelően változatlanul működhetnek tovább a Brexit után.
Mi lesz a cégekkel, ha az egyik napról a másikra importőrré válnak?
No-deal Brexit esetén az áruk szabad mozgása megszűnik. Vámjogi szempontból az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni. A szigetországból árut behozó cégekre az általános vámszabályok (formalitások, vámfizetés) vonatkoznak majd, vámazonosító számot (EORI-számot) kell igényelniük a vámhatóságnál való nyilvántartásba vétel érdekében, korlátozásokra, tilalmakra kell figyelniük, importengedélyeket kell beszerezniük, ráadásul az Egyesült Királyságba irányuló vagy onnan érkező áruk vámfelügyelet alatt állnak majd, nem az EKAER hatálya alatt.
Az importáló továbbá köteles lesz meggyőződni arról, hogy a gyártó elvégezte a termék EU-s előírásoknak megfelelő tesztelését és az ezt alátámasztó dokumentáció rendelkezésre áll. Ezen felül pedig az importáló a gyártóval egy sorban felel majd az ún. termékkárért, így pl. közvetlenül felelősségre vonható lesz a hibás termék által okozott személyi sérülésért, vagy fogyasztónak okozott 500 euró feletti dologi kárért.
Hogyan működhetnek tovább itthon a brit pénzintézetek?
No-deal Brexit esetén a szolgáltatásnyújtás szabadsága megszűnik. Magyarország nem hozott átmeneti szabályt, így brit pénzügyi szolgáltatók rendezetlen Brexit esetén csak fióktelep útján, a Nemzeti Bank engedélyével nyújthatnak szolgáltatást. Fordítva viszont – a brit piacon tevékenykedő magyar szolgáltatók számára – lehetséges lesz a pénzügyi szolgáltatások nyújtása brit átmeneti szabály alapján.
Milyen adatvédelmi bonyodalmakat okozhat a Brexit?
Amennyiben egy magyarországi cég rendelkezik brit partnerrel és annak a GDPR értelmében személyes adatnak minősülő adatot továbbít, több lépést is meg kell tennie. Átmenetileg SCC (Standard Contractual Clauses) kötése szükséges, módosítani kell az adatvédelmi tájékoztatót, valamint megkerülhetetlen a hatásvizsgálattal érintett adatkezelések felülvizsgálata is.
Hol perelhetünk brit céget a Brexit után?
Az Európai Bíróság 2005-ös döntése óta az uniós joghatósági szabályok elsődlegessége miatt bárki perelhetett brit alperest brit bíróságon, ez azonban egy rendezetlen Brexit esetén változhat, mivel a brit bíróságnak lehetősége lesz úgy dönteni, hogy összességében mégsem az ő joghatóságuk alá esik az ügy. A másik államban hozott ítéletek végrehajtása is nehézkesebbé válhat, bár a joghatósági kikötésen alapuló bírósági döntéseket egy nemzetközi szerződés alapján továbbra is mindkét ország el fogja ismerni.
Érdemes felkészülni
„Bár az elemzők többsége a kilépési határidő meghosszabbítására számít, ezt a forgatókönyvet a hátralévő két hétben több tényező is meghiúsíthatja. Így mindenkinek, a magyar cégeknek is érdemes felkészülniük a legrosszabb eshetőségre: a megállapodás nélküli Brexitre” – tette hozzá Dr. Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere.
