Ugyanakkor a nyugdíj a fizetéshez képest általában nagyobb jövedelem-visszaesést jelent, mint azt az emberek feltételezik. Nagy kérdés tehát, hogy hogyan lehet belőle kijönni, amikor egy átlagos magyar nyugdíjas gyakran csak a korábbi jövedelme felét, vagy még annál is kevesebbet kap meg. Éppen ezért sokan másodállást vállalnak, spórolnak, az igazán előrelátók pedig még aktív éveikben előtakarékoskodnak, hogy nyugdíjas korukban ne érezzék úgy, „fél jövedelemből fél életet kell élniük”.
Nemcsak magyar jelenség
Természetesen nem csak Magyarországon tapasztalható, hogy a nyugdíjba vonulás jövedelem-csökkenéssel jár, hanem a fejlett nyugat-európai országokban is ez a helyzet. Az azonban nem mindegy, hogy milyen mértékű a csökkenés, és talán még ennél is fontosabb, hogy mire elég a nyugdíj. A nyugdíjhelyettesítési ráta azt mutatja meg, hogy egy átlagos kereső mennyi nyugdíjat kap a korábbi jövedelméhez képest. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai szerint 38 tagországában az átlagos nettó nyugdíjhelyettesítési ráta körülbelül 63 százalék, vagyis a nyugdíj a korábbi nettó kereset 60-65 százalékát teszi ki.
Fotó: Depositphotos
Magyarország tehát ebből a szempontból a nyugat-európai középmezőnyhöz tartozik. A helyzetünk azonban mégis eltér a nemzetközi átlagtól. Ugyanis a nyugdíj nemcsak a nominális összeg szempontjából fontos, hanem abból is, hogy a megélhetési költségek tükrében mi a valódi értéke. Bár a nettó nyugdíjhelyettesítési ráta körülbelül 78 százalék hazánkban, a tényleges jövedelmi arány ennél jóval alacsonyabb. A teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagjövedelme havi körülbelül 490 ezer forint, ezzel és a 78 százalékos rátával szemben viszont az átlagos öregségi nyugdíj összege mindössze átlag 260 ezer forint. Az átlagnyugdíj tehát nagyjából az átlagos nettó kereset felét teszi ki, ami sok nyugdíjas számára drámai életszínvonal-csökkenést jelent, főleg, ha egyedül marad. Az átlagos öregségi nyugdíj több tényező miatt lehet ilyen alacsony nálunk.