El kell döntenünk, hová kérjük az adóvisszatérítést
Fontos, hogy az adóvisszatérítés összege nem osztható meg, vagyis csak egyetlen pénztári számla jelölhető meg, ráadásul további feltétel, hogy ezen a számlán az adóévben befizetésnek, jóváírásnak, lekötésnek, illetve szolgáltatás-igénybevételnek kellett történnie. A bevallás elkészítése során a NAV automatikusan azt a számlát ajánlja fel, ahová az előző évben is kérte a pénztártag a visszatérítést.
Azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak és főként az időskori megélhetésüket tartják szem előtt, célszerű a nyugdíjpénztári számlájukra kérni a visszatérítést. A döntéshez nem árt tudni azt sem, hogy a tagság kezdetétől számítva 10 év után lehetőség van a számláról kifizetést igényelni, illetve a nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető.
Azok számára viszont, akik rövidebb távon szeretnék élvezni az szja-visszatérítés előnyeit, az egészségpénztári visszatérítés lehet a jobb választás, hiszen abból akár a hozzátartozók egészséggel összefüggő kiadásai is fedezhetők, sőt, a gyermekvállalással kapcsolatos költségek, a beiskolázással járó kiadások, a felsőoktatás költségei vagy akár a lakáshitel-törlesztés szintén finanszírozható.
Nem használjuk ki az adóvisszatérítési plafont
2025-ben az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba összesen 327,8 milliárd forintot fizettek be a tagok és a munkáltatók, amit 41,9 milliárd forint szja-visszatérítés egészített ki a megelőző év befizetései után. Ez utóbbi 5,5 milliárd forinttal több az egy esztendővel korábban visszakapott adó összegénél, ugyanakkor az elméletileg lehetséges közel 58 milliárd forinttól jelentősen elmarad, hiszen csak 14,4 százalékos visszatérítési aránynak felel meg.
