Az MTI-hez kedden eljuttatott összefoglaló szerint ugyanakkor a nem EU-tag feltörekvő országok nem lesznek ilyen szerencsések: felzárkózásuk lelassul, és emiatt a globális jóléti szakadék tovább mélyülhet a fejlett és feltörekvő országok között.
Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatói legfrissebb gazdasági előrejelzésükben azt vizsgálták, hogyan hat a koronavírus világjárvány a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét.
Az elemzés szerint rövid távon csökkent a jóléti különbség a gazdag és szegényebb országok között, mivel 2020-ban a világjárvány negatív gazdasági hatásai kezdetben főleg a fejlett országokat sújtották.
A hosszabb távú modelleket elkészítve azonban már egészen más kép alakult ki: közép és hosszú távon tovább mélyülhet a jóléti szakadék, mivel a fejlődő országok számára kevesebb eszköz áll rendelkezésre a negatív gazdasági hatások enyhítésére, továbbá a lakosság átoltásával is lassabban haladnak. A világjárvány utáni új gazdasági környezetben az olcsó munkaerő már nem lesz elsődleges szempont a befektetők számára, így a feltörekvő országok elveszíthetik legfőbb gazdasági vonzerejüket, amely eddig nagyban hozzájárult a középosztály erősödéséhez ezekben a társadalmakban. Emellett az eladósodás veszélye is fenyegeti ezeket az országokat.
A közleményben jelezték: egy ország akkor kerül a legfejlettebb, magas jövedelmi szintű csoportba, ha a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső nemzeti jövedelme eléri az Egyesült Államokban számított jövedelem 50 százalékát. Ez alapján az európai volt szocialista országok közül elsőként Csehország, Szlovénia, majd Észtország érte el a magas jövedelmi szintet. Őket követte 2018-ban Litvánia és 2019-ben Lengyelország.
A közlemény szerint az elemzés azt is megmutatta, hogy Magyarország esetében egyértelműen az európai uniós tagság az a tényező, amely segíti a járvány utáni viszonylag gyors normalizálódást. A kutatók több olyan, nem EU-tag országot is azonosítottak, ahol jelentősen lelassul a felzárkózás, közülük Oroszország és Törökország a két legjelentősebb állam.
A legjelentősebb változást a digitalizáció terén várják a szakértők. A mesterséges intelligencia használata, a robotizáció, illetve az adatalapú gazdaság elterjedése elérte azt a szintet, amikor már képes teljesen átalakítani a munka világát. Emiatt a munkaerő költsége egyre inkább elveszíti jelentőségét, ami a globális jóléti különbségek mélyülését eredményezheti.
A klímavédelem és a zöld szempontok meghatározóvá válása elsősorban a fejlett országok gazdaságát segítheti. Az elemzők szerint kiugró mennyiségű befektetés várható a zöld gazdasági szektorokba, amelyet a fogyasztási szokások átalakulása indukál elsősorban a magasabb jövedelmű országokban. A fogyasztók egyre inkább a helyi termelőket preferálják, teret nyer a körforgásos gazdaság modellje, illetve a megosztáson alapuló gazdaság.
Mindezek a feltörekvő gazdasággal rendelkező országokat kedvezőtlenül érintik. Míg az elmúlt évtizedekben a globalizációnak köszönhetően számos fejlődő országban nőtt jelentősen az egy főre eső jövedelem, a feljebb lépés, a magas jövedelmi státusz elérése időben kitolódik ezen országok számára - jelzi az Euler Hermes és az Allianz Research gazdasági prognózisa.
