Külföldi ingatlanvásárlók Magyarországon - adatok és tendenciák
A külföldi vásárlók számára mit sem vesztett népszerűségéből a magyarországi lakáspiac: hosszú évek óta folyamatosan 5-6 ezer külföldi magánszemély vásárol ingatlant Magyarországon, ennek csaknem négyötöde lakóingatlan, emellett jellemzően - főként a Balaton mellett - üdülő vagy telek. A tranzakciók több mint egyharmada Budapesten történik, a főváros után Somogy, Bács-Kiskun (a legnagyobb magyar megye) és Zala megye következik az eladások listáján. Nemzetiség szerint 2006-ban a németek voltak a legaktívabbak, őket követték a román, ír és holland vásárlók.
Budapesten az előző évben csaknem kétezer külföldi magánszemély vásárolt ingatlant, a vevők 56 százalékát három nemzet polgárai, ír, brit és spanyol állampolgárok teszik ki (a statisztikákban értelemszerűen nem jelennek meg a cégen keresztül történő ingatlanvásárlások, becslések szerint ezen az úton további 2-3 ezer külföldi jut évente ingatlanhoz a fővárosban.). Ezek a vásárlók - jellemzően üzletemberek - elsősorban külföldi közvetítők által kiajánlott nagy értékű, új vagy használt prémium-ingatlanokat vásároltak meg, befektetési célból.
Miért vonzó Budapest?
Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. vezérigazgatója szerint: "A külföldi vásárlók számára Budapest fő vonzerejét az jelenti, hogy térségünk fejlettebb fővárosaihoz (Prága, Varsó, vagy akár Pozsony) viszonyítva nálunk a legalacsonyabbak az új építésű lakások árai. A mai 35-40 százalékos árkülönbség Varsó és Budapest között csak fokozatosan fog csökkenni, miközben befektetési szempontú, a tőlünk nyugatra eső országok nagyvárosaihoz képest fennálló árelőnyét Budapest természetesen hosszabb távon is őrizni fogja."#page#
A keresletet jelentősen élénkíti az a tény is, hogy immár Budapesten is megjelentek világszínvonalú új építésű ingatlanok, és egyelőre még a divatos budai kerületekben, illetve a belvárosban is található megfelelő kínálat.
Jellemző probléma: rugalmatlan, standardizált finanszírozási lehetőségek
A régióban tapasztalható árkülönbség mérséklődésének dinamikája - mint minden befektetés esetén - nagymértékben múlik a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek rugalmasságán is. Az idegen forrás igénybevétele a budapesti prémium-ingatlanok vásárlásának esetében jellemzően nem a vásárlóerő megteremtését, hanem a befektetés megtérülésének optimalizálását szolgája. A hosszú távú befektetési céllal vásárló, bérbeadáson keresztüli hasznosításban gondolkodó külföldiek számára ezért elsőrendű szempont, hogy a hitelezési tevékenység megfelelően rugalmas, és minőségi tanácsadási tevékenységgel legyen megerősítve. A külföldiek bizalmatlanságát - amelyet a számukra ismeretlen körülmények óhatatlanul megteremtenek - csak kiemelkedő ügyfélkiszolgálással, azaz hibátlan kommunikációval, kétnyelvű dokumentációval lehet(ne) feloldani.
A hazai ingatlanfinanszírozási piac az elmúlt 6-8 évben végbement hatalmas, éves szinten 600-800 milliárd forint új lakáshitel-kihelyezést eredményező növekedés mellett értelemszerűen a standardizálható folyamatok kiépítésére fókuszált, minél nagyobb "hitelezési üzem" kialakítása mellett. Ebből adódóan a lakossági bankfiókok sem termék- sem ügyfélkiszolgálás tekintetében nem felkészültek az egyedi igények kielégítésére. Budapesten ma még inkább kivételnek számítanak a dinamikusan reagáló, gyors döntéshozatali mechanizmussal rendelkező, ugyanakkor speciálisan széles tudásbázissal rendelkező szakembergárdát felvonultató finanszírozó cégek, amelyek képesek kiszolgálni az egyedi igényeket.
