Ha például egy tanácsadási szolgáltatás díja jelentősen magasabb egy látszólag hasonló szolgáltatásénál, vizsgálni kell a pontos szolgáltatási tartalmat, a szükséges szakértelmet, a teljesítési határidőt és a szerződéskötés időpontjában fennálló piaci körülményeket is. Az átvilágítás feladata annak megállapítása, hogy a különbségre van-e gazdaságilag indokolható magyarázat.

Hasonlóan fontos a partnerkockázatok vizsgálata. Ha például egy termelő társaság valamely kulcsfontosságú alapanyagának 80 százalékát egyetlen beszállítótól szerzi be, és nincs alternatív beszállítója, attól még a szerződés lehet kifejezetten kedvező. A koncentráció azonban jelentős működési kockázatot jelenthet.

Nem minden probléma szabálytalanság

Az átvilágítás fontos része a vállalatirányítás és a döntéshozatal vizsgálata is. Sok esetben ugyanis nem egyetlen rossz döntés jelenti a problémát, hanem az a rendszer, amelyben a döntések megszületnek.

Ha például egy társaság rendszeresen nagy értékű beruházásokba kezd egységes megtérülési elemzés nélkül, akkor nem feltétlenül az egyes beruházások minősítése a legfontosabb eredmény. Lényegesebb felismerés lehet, hogy maga a beruházási döntéshozatal nem biztosított megfelelő információt a vezetés számára.

Ugyanez igaz a működésre is. Egy vállalat működhet teljesen jogszerűen úgy, hogy közben indokolatlanul drágán, lassan vagy bonyolultan végzi a feladatait. Párhuzamos munkafolyamatok, túlzott adminisztráció vagy kihasználatlan kapacitások esetén nem feltétlenül felelősségi kérdésről, hanem fejlesztési lehetőségről beszélünk.