A NAV idei első háromnegyedéves adatait feldolgozó elemzés az előző év hasonló időszakához viszonyítva országosan 9,6 százalékos drágulást mutat nominálisan, ami 5 százalékot meghaladó reálár-növekedést jelent. Ezen belül Budapest mutatója 7,5 százalékos, a megyei jogú városoké 9,1 százalékos, míg a kisebb városok és községek árszintje ezt meghaladó mértékben nőtt.

„Idén a lakótelepi lakások áremelkedése valamelyest meghaladta az egyéb társasházi lakásokét. 2014-hez viszonyítva ez a részpiac eddig átlagosan 311 százalékos értéknövekedésen ment keresztül, míg az egyéb társasházi lakások drágulási üteme 304 százalékos. Az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára így már meghaladja az 590 ezer, míg Budapesten a 800 ezer Ft/m2-t” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A 19 vármegye közül idén sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. Az áremelkedési rangsor élén, 16 százalékos növekedéssel Bács-Kiskun vármegye áll, s 14 százalék feletti még Nógrád és Fejér mutatója. A legkevésbé dráguló Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnokon mindössze 1-1,5 százalékkal magasabb áron keltek el a lakóingatlanok idén eddig, mint egy éve.

Budapesttel (991 ezer Ft/m2) természetesen nem számolva immár ötödik éve Somogy a legdrágább vármegyénk (764 ezer Ft/m2), ám a dobogó harmadik fokára – Pest után, Győr-Moson-Sopront megelőzve – most ismét Hajdú-Bihar került. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, amely csak idén lépte át minimálisan a 200 ezer Ft/m2 átlagárat. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 756 ezer – Budapesttel nem számolva 517 ezer – forint volt négyzetméterenként.