A tavalyi alacsony bázishoz viszonyítva idén mintegy 25 százalékos növekedéssel 130 ezer körüli tranzakcióra számítunk, és bár ilyen mértékű forgalomerősödést legutóbb 2014-ben, hét év csökkenés, ill. stagnálás után láthattunk, ez a volumen még valamelyest elmarad az előző tíz év átlagos tranzakciószámától. A forgalomnövekedést az árak is lekövették. Az idei év egészére 10-12 százalék körüli nominális lakásáremelkedést várunk. Mindkét mutató alapján Európa élvonalában van a magyar lakáspiac.

Minden jel arra mutat, hogy 2025-ben tovább folytatódik a lakáspiaci kilábalás. A gazdaság erősödését és a fizetőképes kereslet növekedését várjuk, amit számtalan új vagy kibővített, a lakásvásárlást, -bérlést, vagy a lakásállomány minőségi és mennyiségi javulását támogató közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy huzamosabb ideig érvényes állami intézkedés, illetve piaci körülmény segít majd.

A 2026-os választások előtt a potenciálisan – akár saját használatra, vagy befektetési céllal – lakást vásárlók, meglévő ingatlant felújítók, korszerűsítők széles tömege találhat tehát új, illetve könnyebben hozzáférhető forrást és bővebb kínálatot célja megvalósításához. Emellett, a kormány szándékai szerint a bérlők helyzete is javulhat. Az OTP szerint a forgalom 2025-ben 15-20 százalék közötti mértékben bővülve meghaladhatja a 150 ezer tranzakciót. Az árszint a bérdinamikával párhuzamosan, ismét könnyen 10 százalékot meghaladó ütemben nőhet. Mivel azonban a fentebb sorolt lakáspiaci intézkedések részben átmenetiek, emellett a kamatszint további csökkenésére is kicsi az esély, így sem tranzakciószámban, sem árdinamikában nem várják a korábbi boom visszatérését.