Ami a művészetben hatékony, az gyakran a turizmusban is

A tanácsadó fontosnak tartja azt is, hogy a turisztikai kommunikációval foglalkozó szervezetek, ne csak a technikai újdonságokat, hanem a kortárs képzőművészek munkáit is tanulmányozzák, mielőtt a story telling eszköztárát használják. Érdemes például Weiler Péter Balatonnal kapcsolatos festményeit, Kolodko Mihály mini szobrait és névtelenségbe burkolódzó 0036 Mark utcai falmatricáiról szóló cikkeket is elolvasni. Természetesen a nagy klasszikusoktól is tanulhatnak valamit a mai kommunikációs szakemberek. Andy Warhol Campbell leveskonzervek című alkotása, Roy Lichtenstein Whaam! című festménye, vagy Banksy Lány a léggömbbel street art megoldása is jó példa lehet arra, milyen story telling eszköztárral lehet felhívni a figyelmet a társadalmunkat foglalkoztató kérdésekre. Éskovács szerint ezeknek a művészeknek az alkotásait már csak azért is érdemes tanulmányozni, mert villámgyorsan kiderülhet bárki számára, hogy a modern vizuális történetmesélők művei egy - egy „képbe" sűrítve mondják el azt, amit a reklámpszichológusok csak több kötetes kutatási jelentésben tudnának leírni az emberi lélekről.

A diplomatákat is bevonnák a turisztikai kampányba

Éskovács kiemelte: igaz ugyan, hogy a story telling növeli a látogatottságot és javíthatja a vendégélményt, ennek alkalmazásával kapcsolatban azonban számos szerzői jogi kérdés is felmerülhet, különösen akkor, ha abban a mesterséges intelligenciával gyártott megoldások is helyet kapnak. Éppen ezért fontos, hogy a szakemberek folyamatosan kövessék azokat a jogi vitákat, amelyek a témával kapcsolatban most zajlanak.