Igencsak vegyes képet fest az európai lakáspiac idei évkezdéséről az unió statisztikai szervezetének friss jelentése. Az adatot szolgáltató országok szolid többségében – az egy évvel korábbival összevetve – csökkent a tranzakciók száma. Az arányok ugyanakkor meglehetősen szélsőségesek. A visszaesés Szlovéniában 24,4 százalék, Írországban 22,1 százalék, Franciaországban 21,6 százalék, Ausztriában pedig 13,9 százalék, míg ezekkel szemben a növekedés Cipruson 42,5 százalék, Hollandiában pedig 11,7 százalék.
Fotó: Depositphotos
Magyarország – ahol a KSH legfrissebb közlése szerint ezen az időtávon 36 százalékos volt a bővülés – itt egyértelműen az élmezőnybe tartozik. A hazai kép különösen kedvezőnek tetszhet, ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar lakáspiac legutóbb 2021 utolsó negyedében produkált növekedést év/év alapon, így az idei első negyedév adata hosszú idő után jelezhet fordulatot.
Hosszabb távon vizsgálva az egyes uniós tagállamok piaci teljesítményét, további érdekességeket is találhatunk az Eurostat adataiban. Cipruson, ahonnan csak 2022 elejétől közölnek adatot, úgy száguld a piac, hogy azóta (három negyedév kivételével) mindig 30 százalék fölötti volt, de még a leggyengébb időszakban is meghaladta a 6 százalékot az éves növekedés.
Ezzel szemben Ausztriában 11, Franciaországban 10, Szlovéniában 8 negyedéve töretlen a visszaesés. 2024 első negyedéve nem csak a magyar piacon ígért trendfordulót: Luxemburgban és Hollandiában is most regisztráltak először piacbővülést 10 negyedéves visszaesés után. Írország viszont ellentétes irányba halad: 11 negyedéves töretlen növekedés után jött két negyedévnyi apró megtorpanás, majd idén január-márciusban a húsz százalékot meghaladó erős visszaesés.
