Bár még messze vagyunk attól, hogy fellendülésről beszéljünk, az már jól látszik, hogy a környezet változott, a játékszabályok változóban vannak, a globális piacokon új szereplők váltak erőssé, míg korábban dominánsak háttérbe szorultak vagy eltűntek. A válság és a visszaesés rávilágított a politikusok és a bankok felelősségére éppúgy, mint az egyéni mérlegelés és a döntés fontosságára. A világ túl van a sokkon, a tűzoltáson, egyre inkább kulcsszó a fenntarthatóság és az innováció. Hol tartunk most, és merre megyünk másfél évvel a válság világméretűvé válása után?
Hitelezés: Kevesebben kevesebbet
A bankok hitelezési képessége erős, a likviditási és tőkehelyzetük megfelelő, kockázatvállalási hajlandóságuk viszont csekély, legfeljebb ösztönzők hatására hiteleznek, nem pedig profitérdekből. Ez az egyik legfőbb megállapítása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb hitelezési felmérésének. A januári kutatás szerint főként a vállalati szegmensben szűk a hitelkínálat, bár a fogyasztási hiteleknél éppen úgy szigorodtak a feltételek. Csupán a háztartási lakáscélú jelzáloghiteleknél látszik enyhülés a válság kitörése óta: csökkent az új, forintalapú termékek kamata. A további esést segítheti a történelmi mélypontra került jegybanki alapkamat, valamint a Monetáris Tanács február 8-án meghirdetett programja, amelynek értelmében az MNB mint vevő megjelent a hazai kibocsátású forint jelzáloglevelek piacán. Az összesen legfeljebb 100 milliárd forint névértékben történő vásárlással az MNB az egészségesebb forinthitelezés irányába szeretné terelni a kereskedelmi bankokat, amelyek gyakorlatilag 100 milliárddal több forintot helyezhetnek ki.
A K&H februári lépése mindenesetre a bankok passzivitásának oldódását tükrözi: a bank az elmúlt időszak pozitív változásaira - a makrogazdasági környezet fokozatos javulására, a lakossági hitelezéssel kapcsolatos törvényi szabályozás szigorodására és a szektorszintű önszabályozás bevezetésére - hivatkozva feloldotta korábbi döntését, és ismét elérhetővé tette magánszemélyek számára az euróalapú lakáshitelt és az euróalapú ingatlanfedezetű személyi hitelt.
A forinthitelek továbbra is drágábbak, mint a devizában felvettek. Legalábbis rövid távon. Kérdés, hogy az euróhitelek újbóli éledése javít-e a hazai rossz hitelek arányán, amelyet egyes szakértők 7 százalék körülire taksálnak. Mindenesetre a 361/2009. számú kormányrendelet jelentősen szigorította a lakossági hitelezés feltételeit - az euróalapú és más devizában nyújtott kölcsönökét erősebben - és a hitelképesség vizsgálatát. Március elsejétől hatályos a hitelfedezeti arányra vonatkozó rész, a hitelképességi vizsgálat előírásait rögzítő ütem pedig június 11-étől él. Kiszorulnak a hitelezhetőek köréből a jövedelemmel nem rendelkezők, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak vagy azok, akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük. Pedig a hitelkihelyezés fellendülésére nagy szükség lenne, mivel jelentősen visszaesett a lakásépítési kedv, így a hitelfelvételek szigorítását leginkább az építőipar szenvedi el - véli Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója.
Közérzet: Pesszimizmusban elsők vagyunk
Nem tudni, vajon a válság hatásának vagy inkább a magyar mentalitásnak tudható-e be, de több idén publikált felmérés is azt mutatja, hogy a magyarok látják a legborúsabban jelenüket és jövőjüket összevetve a világ más országainak lakosságával. Miközben az emberek sok helyütt a recesszió végét érzik, és bizakodók a saját jövőjüket illetően - még akkor is, ha jobbára elégedetlenek hazájuk gazdasági helyzetével, a közszolgáltatásokkal és a nemzeti szociálpolitikával -, nálunk a leghalványabb jele sem mutatkozik a bizalomnak. Sőt, a megkérdezettek többsége minden korábbinál pesszimistább.
Az uniós szociális hangulatot vizsgáló Eurobarométer-felmérés szerint az európai átlagindex +3,5, vagyis az európaiak egyöntetűen elégedettek saját életükkel, Magyarország viszont a -1,5-ös mutatóval az utolsó, a legelégedetlenebb társadalom. Általános élethelyzetét a magyarok 51 százaléka tartja rossznak, 63 százalék úgy érzi, hogy életkörülményei romlottak az elmúlt öt évben, 41 százalékuk - az európai országok között ez a legnagyobb arány - pedig további süllyedésre számít az elkövetkező másfél évben. A magyarok mindössze 24 százaléka volt elégedett a munkájával, 46 százalék szerint pedig az elmúlt évben romlott a helyzet. A pozitív várakozás jelei itt sem mutatkoznak, ahogyan a saját háztartásunk pénzügyi helyzetének megítélésében sem: a megkérdezettek 75 százaléka rossznak tartja a jelent, ami 74 százalék szerint csak romlott az elmúlt öt évben, és 57 százalék ezen a téren is romlást prognosztizál az elkövetkező 20 hónapban. De nem csupán Európán belül kiálthatnak ki bennünket a legborúlátóbb nemzetnek: a világ GDP-jének 75 százalékát reprezentáló 23 országban végzett Ipsos-Reuters közvélemény-kutatás adatai is hasonló eredményeket mutatnak, és a hazai műhelyekből kikerülő közérzetfelmérések is minden korábbinál pesszimistább hangulatról árulkodnak. A globális közvélemény szerint a világméretű recesszió okozta gazdasági hanyatlás túljutni látszik a nehezén.
Bár - különösen Európában - más nemzetek optimizmusát is visszavetette a válság, a magyar véleménynél nincs borúsabb. Félő, hogy míg másokat a pozitív szemlélet előrelök, minket erős negatív látásmódunk tovább gurít lefelé a lejtőn, és a végén tényleg odakerülünk, ahová gondoljuk magunkat: a szakadékba.
IT-biztonság: Van, ahol nem spórolnak
A válság kevésbé érintette a cégek IT-biztonságra fordított kiadásait, mert - ahogyan a Gartner elemzője fogalmaz - a biztonság az IT-nek az a területe, amelyen a vállalatok recesszió idején sem merik lefaragni a költségvetést. Ezt a megállapítást támasztja alá a kormányzati piac tanulmányozására szakosodott Input becslése is: a következő esztendőkben várhatóan átlagosan évi 8,1 százalékkal nő majd az amerikai kormány IT-biztonsági költségvetése, miközben az általános informatikai kiadások csak évi 3,5 százalékos ütemben bővülnek. 2009-ben 7,9 milliárd dollár értékben rendelt az Egyesült Államok szövetségi kormánya IT-biztonsági termékeket és szolgáltatásokat, s ez az összeg 2014-re már elérheti a 11,7 milliárd dollárt - olvasható a VirusBuster közleményében. A Gartner adatai szerint tavaly világszerte 14,5 milliárd dollár értékű biztonsági szoftver talált gazdára, 8 százalékkal több, mint 2008-ban. Idén - ahogy a gazdasági környezet egészségesebb lesz - felgyorsul a növekedés, és az értékesítés volumene elérheti a 16,3 milliárd dollárt, ami éves szinten 13 százalékos bővülést jelent.
A jelenség nem véletlen, hiszen sosem volt ilyen veszedelmes hely a világháló, mint ma - figyelmeztetett az Adathalászat-ellenes Munkacsoport (Anti-Phishing Working Group, APWG). A szervezet adatai szerint 2009. január és június között csaknem meghatszorozódott (585 százalékkal nőtt) a hamis vírusirtók száma. A banki trójaiak - vagyis a pénzintézeti site-ok hozzáférési adatainak megszerzésére tervezett kártevők - száma 186 százalékkal szökött fel. A 2007. áprilisi közel 56 ezres rekord óta sosem leselkedett ennyi adathalász oldal a weben, mint 2009-ben: az APWG-nél az első félévben több mint 49 ezret vettek lajstromba. Csúcsot döntött az „eltérített" cégek (márkák) száma is. A fertőzött gépek szomorú tábora 2008 utolsó negyedévétől 2009 júniusáig 66 százalékkal bővült. Tavaly az első félév végén a vizsgált számítógépek 54 százaléka - csaknem 12 millió darab - bizonyult fertőzöttnek - írja a VirusBuster közleménye.
Mindezek tükrében a Gartner szerint középtávon a legnagyobb növekedésre a szolgáltatásként nyújtott szoftverek (software-as-a-service, SaaS), a készülékalapú megoldások terén és a kkv-k piacán lehet számítani. A kis cégek most igyekeznek behozni biztonsági lemaradásukat, így a nagyvállalatokhoz képest költségvetésük viszonylag nagyobb részét fordítják erre a célra - fogalmaz Ruggero Contu, a piackutató cég munkatársa. Bozsó Julianna, a VirusBuster ügyvezetője hasonló növekedési trendekre számít a magyar piacon is. 2010-ben várhatóan az egyéni felhasználók kevesebbet költenek vírus- és spamvédelemre, a cégvezetők többsége azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztonságon nem szabad takarékoskodni.
Megjelent a Piac és Profit magazin áprilisi számában.
